Az OTP Értékpapír Rt. elemzése szerint a sávszélesítésről és a forint euróhoz rögzítéséről készült forgatókönyvek közül az a legvalószínűbb, amely szerint 2001 végéig fennmarad a csúszó leértékelés, 2002. január 1-jétől a forint árfolyamát a közös európai fizetőeszközhöz rögzítik, s egyúttal az árfolyamsávot - felfelé és lefelé egyaránt - a jelenlegi 2,25 százalékról 15 százalékra szélesítik. Surányi György jegybankelnök szerint az egy időben végrehajtott rögzítés és sávszélesítés ideális lenne, természetesen abban az esetben, ha a főbb kereskedelmi partnerekkel szemben megfelelő szintre csökken az inflációs különbség, figyelembe véve a termelékenységnövekedési ütemek differenciáját is (NAPI Gazdaság, 2000. január 3., 1-5. oldal).
Vojnits Tamás, az OTP Értékpapír Rt. vezető közgazdásza szerint az inflációs különbségen túl még egy dolog befolyásolhatja alapvetően az árfolyamrendszer megváltoztatását. Ez pedig a külföldi befektetők mozgásterének korlátozása az éven belüli lejáratú forinteszközökbe - értékpapírokba, pénzpiaci eszközökbe, derivatívákba - történő befektetések esetén. A kormány programja szerint 2001 végéig be kell fejeződnie a törvények EU-harmonizációjának, ennek alapján e korlátozásokat - figyelembe véve, hogy a magyar fél a csatlakozási tárgyalásokon sem jelentett be derogációs igényt - a jövő év végéig fel kellene oldani. A korlátok lebontása viszont tarthatatlanná tenné a szűk árfolyamsávot, így bekövetkezhetne a sávszélesítésre és a forint rögzítésére vonatkozó forgatókönyv. Az elemzés utal arra, hogy a kormányzat a jövő év felétől már szívesen látná az árfolyamrendszer átalakítását, bár ez hivatalos véleményként még nem fogalmazódott meg.
Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő elemzője szerint semmi garancia arra, hogy a magyar és az unióbeli infláció közötti eltérés 2002 elejére "összeér" a termelékenység növekedési ütemének különbségével, s hogy addigra a hazai infláció a sokat emlegetett 5 százalékra csökken. Emellett a termelékenység alakulásának eddigi tendenciái is változhatnak. Bár a magyar termelékenység továbbra is javul, az elemző szerint jó esély van arra, hogy az EU termelékenysége magasabb sebességi fokozatba kapcsoljon. Az valószínűsíthető ugyan, hogy ez az ütem nem éri el az Egyesült Államokban a high-tech ipar robbanása által generált szintet, viszont ahhoz elég lehet, hogy hátráltassa a magyar felzárkózást.
Török Attila, a Postabank Értékpapír Rt. vezető közgazdásza szintén úgy véli, hogy 2002 elejére megszüntethető a forint csúszó leértékelése, s ezt követően az euróhoz lehet rögzíteni a magyar fizetőeszköz árfolyamát. Az elemző szerint ugyanakkor a jegybank nem fogja elkapkodni a sávszélesítést. Az EU-csatlakozásnak nem feltétele a forint-euró keresztárfolyam stabilitása, ráadásul a csatlakozási folyamat korántsem annyira zökkenőmentes - többségében Magyarországon kívül álló okok miatt -, amennyire korábban gondolni lehetett.
D. GY.
**** KERETBEN ****
A pénz- és tőkepiacon tegnap elterjedt, hogy igen jó lesz a KSH ma napvilágot látó januári inflációs adata. Egyes kereskedők azt is tudni vélték, hogy év/év alapon 10,2 százalék, hó/hó alapon pedig 1,6 százalék lesz a fogyasztói árindex. Mások konkrét számról nem tudtak, viszont biztosra veszik, hogy a kedvező adat nyomán a jegybank csökkenti irányadó kamatait. A pletykákról annyit, hogy a 10,2 százalékos infláció néhány napja még a Pénzügyminisztérium előrejelzéseként tűnt föl a piacon (NAPI Gazdaság, 2000. február 10., 1-3. oldal). Ez a tipp egyébként akkor sem kelthetne meglepetést, ha igaz lenne, hiszen a forgalomban levő inflációs konszenzusok - így lapunké is - szintén ekkora értéket jeleznek.
A pénz- és tőkepiacon tegnap elterjedt, hogy igen jó lesz a KSH ma napvilágot látó januári inflációs adata. Egyes kereskedők azt is tudni vélték, hogy év/év alapon 10,2 százalék, hó/hó alapon pedig 1,6 százalék lesz a fogyasztói árindex. Mások konkrét számról nem tudtak, viszont biztosra veszik, hogy a kedvező adat nyomán a jegybank csökkenti irányadó kamatait. A pletykákról annyit, hogy a 10,2 százalékos infláció néhány napja még a Pénzügyminisztérium előrejelzéseként tűnt föl a piacon (NAPI Gazdaság, 2000. február 10., 1-3. oldal). Ez a tipp egyébként akkor sem kelthetne meglepetést, ha igaz lenne, hiszen a forgalomban levő inflációs konszenzusok - így lapunké is - szintén ekkora értéket jeleznek.
D. GY.