BUX 132484.92 -1,33 %
OTP 41660 0,0 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Tavaly 3,7 százalékkal nőttek a reálbérek

A versenyszféra reálkeresetei tavaly éves átlagban 3,7 százalékkal emelkedtek, a bruttó nominális átlagkeresetek 18,5 százalékos, a nettó bérek ugyanekkora és a fogyasztói árindex 14,3 százalékos növekedése mellett. Decemberben a bruttó keresetek növekedési üteme 3 százalékponttal maradt alatta a novemberi 11,9 százaléknak - adta hírül a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden.

2000. február 10. csütörtök, 00:00

A versenyszférában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók reálkeresete tavaly 3,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A bruttó nominális átlagkereset az év során 69 710 forint volt, ez átlagosan 18,5 százalékos növekedést jelent 1997-hez viszonyítva. Tavaly decemberben a versenyszférában a bruttó átlagkereset 86 310 forint volt, ami 15,6 százalékkal magasabb, mint 1997 decemberében. A decemberi magas átlagkereset a szokásos év végi prémium- és jutalomkifizetések következménye, ám tavaly ez nem koncentrálódott az utolsó hónapra, hiszen decemberben a havi átlagkeresetek növekedése 3 százalékponttal maradt el a novemberi - októberhez viszonyított - 11,9 százaléktól.
A versenyszférában dolgozók tavalyi bruttó átlagkeresetén belül a szellemi állománycsoportba tartozók keresete 21,1 százalékkal, a fizikai foglalkozásúaké pedig 16,4 százalékkal emelkedett. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) novemberben megjelent, az infláció alakulásáról szóló elemzése szerint az átlagbér által mért bérnövekedés egy része abból ered, hogy a foglalkoztatás eltolódik a magasabb iskolai végzettséget-szakképzettséget, ily módon magasabb bérezést igénylő területek irányába. A jegybank szerint a bérnövekedésnek ez a komponense valószínűleg a termelékenység növekedésével együtt járó béremelkedést takar.
Az MNB novemberi álláspontja szerint a bérek tavalyi nominális alakulása nem vezet a bérinflációs nyomás erősödéséhez. A feldolgozóiparban és a kereskedelemben a bérnövekedés üteme nem szakadt el a termelékenység növekedése által megalapozott mértéktől, ám a közszolgáltai szférában és az egyéb szolgáltatói körökben magasabb bérnövekedés történt. A jegybank szerint ez értelmezhető úgy, hogy a nominális leértékelési pálya hatékonyan fékezte a feldolgozóipari béremelkedést, vagyis az ágazat tulajdonosai nem engedtek teret a jövedelmezőségüket és versenyképességüket rontó béremelkedéseknek.
D. GY.

Ez is érdekelhet