A ciánszennyezésről ma kezd tárgyalásokba Pepó Pál környezetvédelmi miniszter és román kollégája. Bár a két ország rendelkezik érvényes kétoldalú megállapodással, az - információink szerint - erre az esetre nem ad iránymutatást.
Ha szomszédos országok környezetvédelmi egyezményt kötnek a határon átterjedő ökológiai károk rendezésére, akkor a bekövetkező zavarok elhárításáról szóló rendelkezések rendszerint az utolsó helyre kerülnek. A dokumentum legnagyobb részét a szennyezés megelőzéséről, a kölcsönös figyelmeztetésről és segítségnyújtásról, illetve a szennyezés továbbterjedésének közös megakadályozásáról szóló általános megállapítások teszik ki - válaszolta lapunk érdeklődésére Bándi Gyula környezeti jogász. A szakember szerint az államok nem szívesen vállalják a kötelezettséget a helytállásra olyan eseményeknél, amelyek súlyosságát és lehetséges következményeit előre nem tudják megbecsülni.
Magyarország földrajzi helyzeténél fogva különösen rossz alkupozícióban van - vélekedik Bándi Gyula. Mivel a folyóvizek több mint 90 százaléka külföldről érkezik az Kárpát-medencébe, a szomszédos országok alapvetően nem érdekeltek a kötelezettségvállalásban. A magyar kormánynak ezért mindig különös nyomatékkal kell erőltetnie az egyezmények megszületését, és rendkívüli erőfeszítésébe telik, hogy megfelelő garanciákat nyújtó megállapodást érjen el.
A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőségnek a január 30-ai szennyezésre vonatkozó előzetes számításai szerint a cianid 70-75 százaléka a könnyen felszabaduló kategóriába tartozott, amit az idevágó rendelet kilogrammonként 10 ezer forint bírsággal sújt. Hasonló esetben a magyarországi környezetvédelmi hatóságok - az érvényes szabályok szerint - legalább egymilliárd forint bírságot szabtak volna ki a szennyező vállalatra.
(NAPI)
**** KERETBEN ****
A ciánvegyületek klórozással, hipoklorittal, ózonnal vagy hidrogénperoxidos oxidációval történő semlegesítése élővizek esetében kizárt, mivel ez a cianidnál is nagyobb károkat okozna - mondta lapunknak Zsombok György, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem oktatója. Elképzelések szerint a cianidszennyezést ioncserélő műgyantával a Szamoson még csökkenteni lehetett volna, ám a Tisza vízhozamával számolva ennek az eljárásnak 10 milliárd forint a becsült költsége.
A ciánvegyületek klórozással, hipoklorittal, ózonnal vagy hidrogénperoxidos oxidációval történő semlegesítése élővizek esetében kizárt, mivel ez a cianidnál is nagyobb károkat okozna - mondta lapunknak Zsombok György, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem oktatója. Elképzelések szerint a cianidszennyezést ioncserélő műgyantával a Szamoson még csökkenteni lehetett volna, ám a Tisza vízhozamával számolva ennek az eljárásnak 10 milliárd forint a becsült költsége.