A kelleténél kevesebb jut a vízi infrastruktúrára

A vízi közlekedésről szóló törvényjavaslat megfogalmazza, hogy az állam tulajdonában lévő felszíni vizeken a vízi út fenntartása, fejlesztése, illetve a szükségkikötők létesítése, működtetése az állam feladata. Szintén állami hatáskör az országos közforgalmú kikötők és a határkikötők működtetéséhez és fejlesztéséhez szükséges közúti és vasúti összeköttetések biztosítása. Szalma Botond, a Mahart vezérigazgatója lapunknak elmondta, hogy az államnak évente a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére fordított összeg 3 százalékát, körülbelül 2,5-3 milliárd forintot kellene a vízi közlekedés fejlesztésére költenie.
Ezzel szemben az idei központi költségvetésben egyetlen, a vízi közlekedési infrastruktúra fejlesztésével kapcsolatos tétel szerepel, és ez a kikötőfejlesztésre elkülönített 250 millió forint is lényegesen kevesebb a tavalyinál. A vízi közlekedés fejlesztését indokolja egyebek mellett, hogy a vízi áruszállítás jelenleg a közútinál 6-7-szer, a vasúti fuvarozásnál 2-3-szor olcsóbb. A Mahart évente 1-1,5 millió tonna árut szállít, ezzel a vízi áruszállítás 3 százalékot tudhat magáénak a teljes áruszállítási piacból.
A törvényjavaslat a hatályos jogszabálynál szigorúbban rendelkezik a hajók lajstromozásáról, vagyis annak rendjéről, hogy az adott hajón mely ország jogrendjét kell alkalmazni. A belvízi vagy tengeri hajó akkor jegyezhető be a magyar nyilvántartásba, ha a jármű magyar tulajdoni hányada legalább 50 százalék.
D. J.