Az infláció és a folyó fizetési mérleg hiánya szempontjából nem a bérkiáramlás, hanem az államháztartás hiánya veszélyes, márpedig a kormány nem hagyja, hogy ez túllépje a tervezett értéket - mondta Járai Zsigmond pénzügyminiszter egy hétfői beszélgetésen. Az infláció vártnál gyorsabb csökkenése nem borítja föl a költségvetést, de nem szerencsés, hogy emiatt a számítottnál nagyobb reálbér-növekedés következik be. A költségvetésnek gondot inkább a bevételek vártnál lassabb csordogálása okozhat, de ettől a pénzügyminiszter nem tart. A tárca most készülő, hároméves makropályája szerint jövőre az infláció 7 százalékra eshet.
A pénzügyminiszter az adórendszerben az egyszerűsítést támogatja. Egyebek mellett elképzelhetőnek tart egy olyan háromkulcsos szja-t, amely tartalmaz egy gyerekszámmal emelkedő nullakulcsos sávot, efölött sokáig 22 százalék körüli adót kellene fizetni és az utolsó, 35-40 százalékos kulcs csak 3-4 millió forintos éves jövedelemnél lépne be. A miniszter támogatja az áfa és a tb-járulék csökkentését, de konkrét számokat még nem tudott mondani. Hasonlóképpen támogatja az értékalapú ingatlanadóztatást és a reálkamatok adóztatását, bár ez utóbbi kivitelezése valószínűleg túlságosan bonyolult.
Mindezt természetesen a kiadások és a centralizált jövedelem csökkentésével kell alátámasztani. Ezt a célt szolgálja a nulla bázisú tervezés, amelynek révén felmérhető, hogy melyik intézmény mit csinál, mennyiért és mik azok a feladatok, amiket a költségvetésen kívül kellene ellátni. A cél érdekében erősíteni kell a kincstár szerepét, ellenőrzési joggal kellene felruházni, és oda lehetne telepíteni más - egyelőre az intézményeknél külön-külön végzett - feladatokat is.
A bankok 12-18 éves futamidővel folyósították a hitelt az Elmka Rt.-nek, a jelenlegi állapot szerint az állam 20 éves törlesztéssel számolhat. Az említett körülmények változásától azt is várja Kazatsai Zoltán, hogy a korábbi Libor plusz 3 százalék helyett akár Libor plusz egy százalék alá is szorítható a kamat mértéke. Az alacsonyabb hitel, a kedvezőbb futamidő és hitelkamat a jelenleginél alcsonyabb, az M3-as autópályán alkalmazott tarifa kialakítását tenné lehetővé az M1-es autópályán.
D. J.
**** KERETBEN ****
A pénzügyminiszter bejelentette, hogy a kormány a második félévben bank- és értékpapír-piaci törvénymódosítás-csomagot terjeszt az Országgyűlés elé. Ennek célja, hogy könnyítse a társaságok tőkebevonását és növelje a hitelek szerepét a gazdaságban, de esetleg fölveti a két tőzsde összevonását is, mert két határidős piac soknak tűnik. A lakáshiteleknél a pénzügyminiszter a szociális szempontok helyett jelzálogalapú, kamattámogatásra épülő rendszert is elképzelhetőnek tart.
A pénzügyminiszter támogatja az egységes pénzpiaci felügyelet létrehozását, de erről még nem született döntés. A PM vizsgálja, hogy a felügyeleteket milyen felelősség terheli az elmúlt időszak pénzpiaci botrányaiban. A jelentés csütörtökön készül el és a pénzügyminiszter ekkor dönt arról, javasol-e bármilyen személyes felelősségre vonást a felügyeleteknél.
M. D.
EBRD-KHVM hiteltárgyalás
Még nem várható megállapodás az M1-es finanszírozásáról
A korábbi levélváltások után ezen a héten személyes találkozó keretében egyeztetnek a kormány és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) képviselői az M1-es autópálya építéséhez folyósított hitelek állami átvállalásáról. Kazatsai Zoltán, a közlekedési tárca helyettes államtitkára azonban nem vár végleges eredményt az e heti megbeszéléstől.
Az EBRD a jelenlegi hitelcsomagnál várhatóan kedvezőbb ajánlatot kínál az államnak, miután az 1994-es hitelfelvétel óta megváltozott az ország megítélése. Az is javítja a hitel átvállalásának kondícióit, hogy egy magántársaság helyett, kormánygarancia mellett állami cég venné át az Első Magyar Koncessziós Autópálya (Elmka) Rt. hiteleit. Kazatsai Zoltán arra számít, hogy az EBRD vezette konzorcium csökkenti a hitelekkel összefüggő költségeket. A tőkerészből és a hozzá kapcsolódó összes költségből mintegy 50 milliárd forintot venne át az állam. A helyettes államtitkár ezt reális összegnek tekinti, a 44 kilométeres autópálya mai megépítése ugyanis 42-44 milliárd forintba kerülne.
{
Orbán Viktor magyar és Radu Vasile román miniszterelnök mai budapesti találkozóján várhatóan szóba kerül a két ország közötti autópálya-építés koncepciója. Az M5-ös autópálya romániai leágazásaként megépítendő M43-as autópálya Nagylaknál metszené az országhatárt. A másik útvonal - az M3-as leágazásaként - a 42-es jelű lenne, ami Nagyvárad és Kolozsvár érintésével érné el Bukarestet. Magyarország szándéka, hogy tíz éven belül elkészíti az M43-as gyorsforgalmi utat, ezt követően pedig a 42-eset - mondta lapunknak Regős Szilveszter, a közlekedési tárca főosztályvezetője.