Többletérték alapú iparűzési adót tervezünk

- Szakemberek szerint addig nem lehet nekilátni az önkormányzati finanszírozás átalakításának, amíg nem tisztázódik, hogy végül milyen feladatok kerülnek a településekhez, és melyeket látja el az állam. Hol tart ez a munka és mikor öntik végleges formába az elképzeléseiket?
- Azt vizsgáljuk, hogy milyen feladatokat lehet kihelyezni felelősséggel az önkormányzatoktól, illetve a kormányzati szervektől a civil szférához, vagyis a kamarákhoz, köztestületekhez és más szervezetekhez. Azt azonban figyelembe kell venni, hogy az így kihelyezett feladatok finanszírozása többe kerül, mint ha azt az önkormányzat végezné el. Másrészt keressük azokat a ma még elképzelhetetlennek tűnő feladatcsoportokat, amelyeket más önkormányzatokra, más testületekre bízhat az állam. Ilyen lehet például az egészséges ivóvízzel való ellátásnál vagy az ivóvízbázis védelmével összefüggő feladatoknál egy az önkormányzatok, fogyasztók és az ivóvíz-előállítók által létrehozott "önkormányzat" megbízása. Ide sorolható egyebek mellett a közvilágítás is, ezeket azonban pontosan elemezni kell. A későbbiekben a térségi önkormányzatok is átvállalhatnak középszintű feladatokat. Erről a munkáról 2000 végére kell jelentést adnunk a parlamentnek. A feladatelhatárolással kapcsolatban annyit azért tisztán kell látni, hogy az önkormányzatok az államháztartás egyik alrendszerét alkotják. A feladatok ellátásába nemcsak az állami forrásokat, hanem az önkormányzatok különböző saját bevételeit is be kell vonni.
- Mit terveznek a források átalakításával kapcsolatban?
- Az önkormányzati rendszer finanszírozásában gyökeres változások állnak be, amit az uniós csatlakozás, a globális folyamatok kényszerítenek ki. A csatlakozáshoz például már nem is négy, hanem három százalék alá kell csökkenteni a költségvetési hiányt. Lényeges követelmény továbbá, hogy az újraelosztás során a költségvetés legfeljebb a nemzeti össztermék 40 százalékát tegye ki. Ennek a folyamatnak az önkormányzatok is részesei. Csökken az önkormányzati alrendszer részesedése a nemzeti össztermékből, annak érdekében, hogy a polgárnál, vállalkozásnál több jövedelem maradjon, s ezzel az önkormányzat kiadásai is csökkennek. Ez a tendencia évek óta tart, és egyre meghatározóbb lesz.
- A területi kormányhivatalok (közigazgatási hivatalok) az önkormányzatok eddigi ellenőrzésén túl megkapják ugyanebben a feladatkörben az önkormányzatok pénzügyi gazdálkodási ellenőrzését is. Hasonló feladatot azonban az Állami Számvevőszék is ellát. A pénzügyi ellenőrzés kiterjesztésével megelőzhetők-e a gazdálkodási anomáliák?
- A kormánynak nemcsak lehetősége, hanem kötelezettsége is az önkormányzatok ellenőrzése. Sokat vajúdunk azon, hogy melyik megoldás felel meg inkább az alkotmányos követelményeknek, ugyanis nem mindegy, hogy az önkormányzatok ellenőrzése a parlament által felügyelt Állami Számvevőszékhez vagy valamelyik minisztérium alá tartozó szervhez tartozik.
Vannak olyan vélemények is, hogy jó lenne ezen a területen olyan alapjogosultságokat adni az ellenőrző szerveknek, hogy leállíthassanak törvénysértő folyamatokat, és ne kelljen két évig bírósági döntésre várni. Lényegesnek tartom, hogy a nagyon részletes ellenőrzési vizsgálatokat ne csak utólagosan, hanem a pénzügyi folyamatok alatt is foganatosítani lehessen, mivel közpénzekről, milliárdokról van szó.
- Ezek szerint a jövőben egy választási cikluson belül az összes önkormányzat számíthat ellenőrzésre?
- Így van, méghozzá differenciáltan, vagyis ahol nagy a tévedés lehetősége, ott akár évi rendszerességgel is megfordulhatnak az ellenőrök.
- Miért volt szükség az adóerő-képesség vizsgálatára?
- Az állam csökkentette az állami bevételeket, és ebbe a résbe betörtek az önkormányzatok a helyi adókkal. A legdinamikusabban a helyi iparűzési adó nőtt, ezért a forrásszabályozás eszközeivel meg kellett határozni - nyugat-európai példák kapcsán -, hogy mennyi a település adóerő-képessége. A rendszer torzulását az okozza, hogy egyes települések a területükön korábban letelepedett nagy állami monopóliumok átalakulásával jutottak kiugró helyiadó-bevételekhez, holott az ipartelepítésben nem volt nagy szerepük. A kiegyenlítő rendszeren keresztül most 2,5 milliárd forintot vontunk így el, ez az összeg nyilván emelkedik majd a jövőben.
- Azzal, hogy a helyi adók kitöltik a központi elvonás helyét a vállalkozók adóztatásában, nem támasztja alá a kormánypropagandát, mely szerint összességében csökkennek a vállalkozók adóterhei. Hogyan változik az önkormányzati finanszírozási reform során a helyi adóztatás rendszere?
- A befektető kiszámítható, kedvezményekre épülő ösztönző rendszerre számít. A vállalkozó a kiszámíthatóság mellett figyeli, hogy a beszállított áruk értékéből mennyit tud elszámolni. Épp ezért változások várhatók a helyi iparűzési adónál, amelyet a többletérték alapú adózás irányába kell terelni. A vámszabad területeken vagy olyan tevékenységnél, ahol nagy értékű anyagot kezelnek, ne az anyag legyen a helyi iparűzési adó alapja, hanem annak az értéke. Ez a versenyképesség és a befektetések miatt is fontos, ráadásul az önkormányzat is kiszámítható jövedelemhez jut. A munkavállaló érdeke is, hogy egy adott régióban a munkabéreket ne egy kartell vagy tröszt összebeszélése alapján alakítsák ki, ahogy ez most is tapasztalható több helyen, hanem versenyhelyzet legyen. Az értékalapú ingatlanadóra is szükség lenne, hogy konjunktúrától mentes tartós bevétele legyen az önkormányzatoknak. A vágyam, hogy a skandinávokhoz hasonlóan a kistérség saját jól felfogott érdekében megosztozzon az adóbevételen, amit egységes szabályozás alapján szednek be úgy, hogy az önkormányzatiságuk nem sérül. A megosztás a lélekszám vagy más elosztási elven történhet.
- Nem okozhat kárt, hogy az adóerő-képesség bevezetésével pont azoktól a "góctelepülésekről" vonnak el pénzeket, amelyek magukkal húzhatnák a környező, innovációra kevésbé alkalmas településeket?
- Én úgy látom, ahol elvonás történt, azok nem helyi, hanem országos vagy azon túlnyúló jelentőségű iparral rendelkező települések. Ezt a lefölözést fontosnak tartom.
- Honnan lesz az uniós pénzek elnyeréséhez saját forrás a kistérségeken belül, ha az egyes településeken egyre inkább fogynak a fejlesztésre fordítható pénzek?
- Az egyes településeken a fejlesztési lehetőségek valóban leszűkülnek. A kistérségben viszont az önkormányzatok társulásaiból, a vállalkozóktól megszerzett pénzekből és az állam saját hozzájárulásából lehet előteremteni a szükséges alapot. Az a kérdés, hogy az EU-támogatásokhoz szükséges saját részt a régiók, kistérségek esetében miből tesszük hozzá. A régiók kialakításánál vagy az államnak, vagy az önkormányzati rendszernek kell még jobban megosztania bevételeit. Ha az önkormányzatoktól vonunk el, akkor vagy a forgalmi típusú adóknak a megosztását szorgalmazzuk, vagy a számomra szimpatikusabb megoldással a helyi adókat még inkább kiterjesztjük és jobban megosztjuk.
BAKA ZOLTÁN