Az állam egyre kedvezőbb feltételek mellett juthat banki hitelekhez, korántsem biztos azonban, hogy az új létesítménynek a központi költségvetésre eső részét hitelből finanszírozzák. Szóba jöhet az államkötvény kibocsátása, de még az sem kizárt, hogy végül mégis létrejön a megállapodás az orosz kormánnyal, és az orosz államadósság terhére történik az építkezés. A BS tavaly december közepén égett le, a statikusok vizsgálata - amelyből kiderül, hogy használható-e a megmaradt tartószerkezet - március végén fejeződik be. A magánbefektetők azonban nem várták meg a vizsgálatok lezárultát, többen már az év elején megkeresték az ISM-et.
A tárca tervei szerint sport- és kulturális célokat egyaránt szolgáló, mintegy 23 milliárd forintos beruházással megvalósítható létesítményről legkorábban április közepén születhet végleges döntés, így akkor dőlhet el az is, hogy a finanszírozásból mekkora részt vállal az állam. Egy kedvező statikai jelentés mindenesetre több milliárddal csökkentheti az előirányzott összeget.
Az ISM azt szeretné, hogy a költségvetésnek minél kisebb terhet jelentsen az új csarnok felépítése, ezért igyekeznek minél több magánbefektetőt megnyerni az ügynek. Értesülésünk szerint már több mint 15 befektetői csoport jelezte, hogy részt vállalna a beruházásban.
Korábban szó esett olyan orosz cégekről is, amelyek az orosz államadósság fejében építenék meg a létesítményt. Ezzel a büdzsé mindenképpen jól járna, hiszen a cégek számláikat az orosz államnak nyújtanák be. Az ISM információi szerint ezek a vállalatok intenzív tárgyalásokat folytatnak az orosz kormánnyal, az azonban még nem nyilatkozott esetleges részvételéről magyar partnerének.
Ha ez az út nem járható, akkor elképzelhető, hogy a befektetők és a magyar állam közösen hoznak létre egy társaságot. A büdzsé mozgásterét ismerve, a beruházásból az állam csak kisebb részt tud vállalni, bár állami apportként szóba jöhet a telek, ami önmagában jelentős értéket képvisel. Ebben az esetben elképzelhető, hogy az állam biztosítja a telket, a magánbefektetők pedig finanszírozzák az épületet, majd azt többéves, akár 10-15 esztendős koncesszióba kapják. Az is megállapodás kérdése, hogy a befektetők évente meghatározott összeget vagy a bevétel egy bizonyos százalékát fizetik az államnak. További egyeztetések kérdése, hogy kaphatnak-e adókedvezményeket a befektetők, ám ismerve a kormány adópolitikáját - amely az egyszeri adókedvezmények megnyirbálását tűzte ki célul -, ennek csekély a valószínűsége.
Állami hozzájárulás esetén a kormány banki hitelből vagy államkötvény kibocsátásával fedezheti a szükséges forrásokat. Az OTP már jelezte az ISM-nek, hogy egy bankkonzorciumon keresztül szívesen nyújtanak kedvező kamatozású hitelt a beruházáshoz. Elképzelhető továbbá, hogy az Országgyűlés önálló BS-törvényt alkot, ami egyebek mellett a beruházásokhoz kapcsolódó közbeszerzési, városrendezési és építési engedélyezési eljárások egyszerűsítését tenné lehetővé. A törvény elfogadásához szükséges parlamenti többség bizonyára meglesz, mivel az ISM által támogatott ötlet gazdája Baráth Etele szocialista politikus.
A beharangozott XXI. századi csarnok sok minden mellett abban is különbözik majd a korábbitól, hogy míg korábban évente 100-150 napon tartottak valamilyen eseményt, addig ezentúl évi 150-250 rendezvény lebonyolítására lesz alkalmas a létesítmény. A tervek szerint a sporteseményeknek az egyéb rendezvényekért kért árak alatt biztosít majd helyet a csarnokot üzemeltető társaság.
B. Z.
**** KERETBEN ****
A befektetőket pályázat útján választják ki, amelynek tartalmaznia kell az invesztor elképzeléseit a csarnok és az azt körülvevő kiegészítő létesítmények megvalósításáról és az üzemeltetésről. A pályázati anyagból derülhet ki az is, hogy szükség lesz-e végül állami részvételre a beruházásban.
A befektetőket pályázat útján választják ki, amelynek tartalmaznia kell az invesztor elképzeléseit a csarnok és az azt körülvevő kiegészítő létesítmények megvalósításáról és az üzemeltetésről. A pályázati anyagból derülhet ki az is, hogy szükség lesz-e végül állami részvételre a beruházásban.