Economx

A nemzetközi pénzpiacokon tapasztalt turbulencia ellenére az OECD középtávon erős növekedést vár Magyarországon, amelynek mozgatórugójává az export helyett fokozatosan a belföldi kereslet válik. A hazai kereslet erősödését elsősorban a lakossági fogyasztás felélénkülésével - 1999-re és 2000-re is 4 százalék körüli növekedést prognosztizálnak -, a kedvezőbb munkaerő-piaci helyzettel, a reálbérek növekedésével és az elmúlt években felhalmozódott megtakarításokkal magyarázza a nemzetközi szervezet.
Már tavaly elkezdődött az exportnövekedés lassulása, amely valószínűleg folytatódik az elkövetkező években is, így viszont csökken a kivitelhez szükséges import is. Az OECD szerint a tavalyi 5,1-5,2 százalékos növekedés után az idén 4,5 százalékkal bővülhet a bruttó hazai termék.
A szervezet úgy véli, hogy az infláció csökkenésének üteme lelassul, 1999-re 10-11 százalék közötti éves átlagos fogyasztói áremelkedést várnak - ez kissé magasabb, mint amit a jegybank prognosztizált -, és az OECD tart a túlzott bérkiáramlástól.
Az államháztartás 1998. évi 4,7 százalékos GDP-arányos konszolidált hiánya után a szervezet szerint az idén a deficit meghaladhatja a tervezettet az alacsonyabb GDP-növekedés és az adóbehajtásnak a vártnál kevésbé javuló hatékonysága miatt.
A külföldi befektetők körében az orosz válsággal kapcsolatban tapasztalt kockázatkerülési magatartás miatt az OECD szerint az infláció tervezettnél lassúbb csökkenése vagy az előirányzott államháztartási hiány túllépése nyomást gyakorolhat a forintra. Figyelmet kell fordítani a külkereskedelmi mérleg alakulására, amit az is indokol, hogy a hazai kínálat nem elég rugalmas ahhoz, hogy kielégítse a növekvő belföldi keresletet. Ezért a hazai kereslet tervezettnél magasabb növekedése veszélyezteti a kereskedelmi és a folyó fizetési mérleget is, ennélfogva a reálbérek alakulása döntő lehet a külső egyensúly és az inflációs pálya szempontjából.
(NAPI)