Tavaszra elkészülhet az a tervezet, amely megteremti a kezdetben az Országos Egészségbiztosítási Pénztáron (OEP) belül, később önállóan működő, munkahelyi balesetek biztosítására szakosodott alap kialakításának feltételeit. Az elképzelések szerint a baleset-biztosítást a mindössze egy főt alkalmazó munkáltatóknak - ezek száma a KSH adatai szerint több százezer - is kötelezővé tennék, s az általuk fizetett díjat a munkahelyek veszélyessége alapján állapítanák meg. Ehhez a cégeket kockázatosságuk alapján kategóriákba sorolnák, de az így kialakult alapdíj a munkakörülmények javítása, a balesetmentesség alapján számított bonus-malus szerint változhat. Az alapdíjat egy, az OEP saját szakembereiből, foglalkozás-egészségügyi szakértőkből és munkaadói képviselőkből álló bizottság határozná meg - utalt a külföldön már bevált gyakorlatra az OEP főosztályvezetője.
Juhász Ferenc szerint az új rendszer nem jelentene többletterhet a munkáltatóknak, mivel a bevezetéssel párhuzamosan csökkennének az egészségügyi és esetleg a nyugdíjjárulékok. Az új tb-ág működése következtében az állam terhei sem nőnének számottevően, bár forrásátcsoportosításra mindenképpen szükség lenne - tette hozzá. A rendszer létrehozásának, a szakemberhálózat munkába állításának költségeiről még nincsenek előzetes számítások, de az egyelőre az OEP-en belül, annak eszközeire és szakembereire támaszkodva működne, s csak néhány év múlva, megfelelő tapasztalatok birtokában válna önállóvá - mondta a főosztályvezető. Más vélemények szerint egy ilyen rendszer felállításának költségei elérhetik a 10 milliárd forintot.
A biztosítók a készülő rendszerről nem tudnak véleményt alkotni, mivel arról egyelőre nincsenek információik - válaszolta lapunknak Molnár László, a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) baleset-biztosítási tagozatának vezetője. Elvben egyetértenek a baleset-biztosítások kötelezővé tételével, mivel ez védettebbé tenné munkáltatókat és a munkavállalókat a gyakran nagy összegű kártérítési kötelezettségekkel járó munkahelyi balesetek esetén. Molnár szerint jelenleg a munkaadók - többnyire takarékossági megfontolásokból - ritkán kötnek baleset-biztosítási szerződést alkalmazottaikra, noha a biztosítók által csomagban kínált konstrukciók megfizethetők és a befizetett biztosítási díj az adóalapjukat is csökkenti.
G. Á.
**** KERETBEN ****
Szakértők szerint a baleset-biztosítással kapcsolatos intézkedések nem előzhetik meg az egészségbiztosítás átfogó reformját. Mihályi Péter közgazdász úgy véli, hogy a baleset-biztosítás nem kapcsolódik kizárólag a betegbiztosításhoz. A lakossági vagyonbiztosítási kötvények kiterjednek a baleseti ellátásra is, márpedig egy elkülönülten működő, kötelező baleset-biztosítási ágazat mindezt feleslegessé tenné, illetve fenntartana egy indokolatlan kettős biztosítási rendszert.
Szakértők szerint a baleset-biztosítással kapcsolatos intézkedések nem előzhetik meg az egészségbiztosítás átfogó reformját. Mihályi Péter közgazdász úgy véli, hogy a baleset-biztosítás nem kapcsolódik kizárólag a betegbiztosításhoz. A lakossági vagyonbiztosítási kötvények kiterjednek a baleseti ellátásra is, márpedig egy elkülönülten működő, kötelező baleset-biztosítási ágazat mindezt feleslegessé tenné, illetve fenntartana egy indokolatlan kettős biztosítási rendszert.