Erre az évre 10-11 százalékos inflációt jósol a gazdaságkutató

Idén a jelentés szerzői szerint folytatódni fog - ha kisebb ütemben is - a tavaly tapasztalt fellendülés. A külgazdasági folyamatok a világ egyes térségeiben bekövetkezett recesszió ellenére nem okoznak túl nagy veszteséget az ország számára. Valószínűsíthető, hogy a világpiacon jelentkező dekonjunkturális tendenciák az árak további mérséklése irányába hatnak, és így a világpiac oldaláról nem nehezedik túl nagy inflációs nyomás a magyar gazdaságra.
Az Ecostat szerint az idén még egyszer csökkenő leértékelési ütem, 10-11 százalékos inflációval számolva, reálfelértékelést eredményez, ezt azonban a termelékenység növekedése képes ellensúlyozni, így a magyar termékek relatív külpiaci versenyképessége nem romlik. Ennek ellenére számolni kell azzal, hogy az export növekedési üteme a tavalyihoz képest mérséklődik. Az ütemcsökkenést részben a vámszabad területek exportdinamikájának a korábbi felfutás utáni szükségszerű csökkenése magyarázza: az intézet szerint ezek exportjában a tavalyi 50 százalékos növekedéssel szemben idén csak 25-30 százalékos bővülés várható.
Az ipar idei perspektíváit tekintve az Ecostat a belföldi értékesítés 2-3 százalékos, az exportértékesítés 10-15 százalékos növekedését, így az ipari termelés 6-8 százalékos bővülését prognosztizálja. Az építőiparban a konjunktúra folytatódására számítanak ez évben is, a felhalmozás további növekedése mellett az építési-szerelési tevékenység volumene 8-10 százalékkal emelkedik. Az agrárgazdasági termelés feltételrendszere a kutatók szerint várhatóan javul. Erősödik a közepes méretű (30-100 hektár) családi gazdaságok súlya az agrártermelésben, a mezőgazdaság összteljesítménye pedig 2-3 százalékkal nőhet idén.
Az ez évre prognosztizált 3,5-4,5 százalékos GDP-növekedés nem jelenti az elosztható jövedelmek hasonló mértékű bővülését. Ezt különösen a költségvetési bevételek számításánál kell szem előtt tartani. A GDP feltételezett növekedési üteme mellett a lakossági fogyasztás legfeljebb évi 2,5-3,5 százalékkal bővülhet, a felhalmozásnál dinamikus 8-9 százalékos növekedésre számít az Ecostat.
Belyó Pál, az Ecostat igazgatója szerint a kormány aggodalmával ellentétben a túlzott bérkiáramlás nem reális veszély, mivel nem okozza közvetlenül a külkereskedelmi mérleg - és azon keresztül a folyó fizetési mérleg - romlását. Az új adórendszer ugyanis kompenzálja a - valamennyi jövedelemnek amúgy is mindössze 40 százalékát kitevő - bérek emelkedését.
H. B.