BUX 132484.92 -1,33 %
OTP 41660 -2,16 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Ami kimaradt a törvényből

Az alapellátási rendszer struktúráját és finanszírozását lényegében nem érinti, a háziorvosok önkormányzatokkal szembeni alkupozícióját viszont megerősíti az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény, amelyet tegnap fogadott el az Országgyűlés. A plénum az ellenzék módosító indítványait elutasította, a kisgazdák javaslatai pedig más jogforrásokban kapnak helyet.

2000. február 5. szombat, 00:00

Az Országgyűlés pénteken 210 igen szavazattal, 79 ellenében és 12 tartózkodás mellett jóváhagyta az önálló orvosi tevékenységről szóló törvényjavaslatot. Az ellenzék által benyújtott 31 módosító indítvány közül egy sem ment át, a kisgazdák pedig csütörtökig az utolsó javaslatukat is visszavonták, miután ígéretet kaptak az egészségügyi tárcától arra, hogy ötleteik nem merülnek feledésbe.
A törvény "működtetési jog" névvel személyhez kötődő, új vagyoni értékű jogot hoz létre és rendelkezik annak forgalomképességéről, de nem hoz gyökeres fordulatot sem az alapellátás szerkezetében, sem a finanszírozásban.
A vállalkozóként tevékenykedő háziorvosok ezentúl is közvetlenül az egészségbiztosítóval kötnek szerződést, a közalkalmazotti státusban fizetésért dolgozók pedig az önkormányzattal állapodnak meg. A rendelő és annak felszerelése az önkormányzat tulajdonából nem megy át automatikusan a háziorvos kezébe, de a kormány a napokban felkínált hitelkonstrukcióval kifejezetten a rendelők megvásárlására ösztönzi az orvosokat. Az ellátási kötelezettséget azonban abban az esetben sem ruházhatja át végérvényesen az önkormányzat a háziorvosra, ha - ellenérték fejében vagy akár ingyenesen - átadja neki a rendelő és a felszerelés tulajdonjogát és ezzel együtt a műszaki karbantartás felelősségét.
Ahhoz, hogy az önkormányzatok kötelező feladatainak köréből kikerüljön az alapellátás, az 1990. évi LXV. önkormányzati törvényt kell módosítani. Ha sikerül megszerezni az ehhez szükséges kétharmados többséget - a szakemberek szerint erre még ebben a választási ciklusban számítani lehet -, akkor az alapellátás felelőssége az egyelőre csupán szakmai felügyeletet gyakorló Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatra (ÁNTSZ) vagy a Magyar Orvosi Kamarára száll át.
A praxisműködtetési jog formájában a háziorvos szaktudása, tapasztalata és rendelőjének jó híre válik eladhatóvá. A jog elidegenítése - amire a korábbi jogosult halála és az "utódlás" megoldatlansága esetén nyílik lehetőség - a betegkártyák és a körzet lakosságáról felgyülemlett ismeretek átadását jelenti. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a háziorvos az eddiginél nagyobb védelmet élvez majd az önkormányzattal szemben. A háziorvost nehezebb lesz felfüggeszteni az állásából, az utánpótlásról ugyanis a távozó orvosnak kell gondoskodnia és a know-how átadása akár éveket is igénybe vehet.
Az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény nem biztosítja a területi ellátási kötelezettség nélkül, de legalább 200 betegre kiterjedően tevékenykedő háziorvosok számára a működtetési jog folytathatóságát és elidegeníthetőségét és nem zárja ki a működtetési jog 2000. december 31-e előtti elidegenítését. Az egészségügyi tárca ígéretet tett arra, hogy a kisgazdafrakció által megfogalmazott hiányosságokat kapcsolódó rendeletekkel és az egészségbiztosító finanszírozási kötelezettségeinek módosításával korrigálja. A magánosítás következő fázisát, a járóbeteg- és fekvőbeteg-ellátás privatizációját új jogszabály, az egészségügyi szolgáltatások nyújtásáról és az intézmények jogállásáról szóló törvény alapozza majd meg, amelyet várhatóan még az idén tárgyal az Országgyűlés.
T. K. ZS.

Ez is érdekelhet