A magánpénztárak kedvelik a két-három éves államkötvényeket

A háztartások pénzügyi vagyonán belül a nyugdíjpénztári megtakarítások aránya a négy évvel ezelőtti 0,9 százalékról tavaly szeptemberre 4,4 százalékra emelkedett (a magánnyugdíjpénztárak csak 1998-ban indultak, korábban csak az önkéntes kasszák járultak hozzá a háztartások vagyonához). A jelentés szerint míg a vizsgált időben a nyugdíjpénztári megtakarítások töretlenül emelkedtek, az egyéb befektetések aránya a háztartások vagyonában hullámzó tendenciát mutatott.
A magán-nyugdíjpénztári portfólió lejárati szerkezetét a forgalomban lévő nyilvánosan kibocsátott államkötvényekével öszszevetve megállapítható, hogy a 2-3 éves lejáratú papírok a teljes állományban képviselt súlyukhoz képest a magánpénztári portfólióból nagyobb aránynyal részesednek. Hosszú távú befektetési politikájuknak megfelelően a magánpénztárak az 5 éven túli lejáratú államkötvényekből is szívesen vásárolnak, a 3-5 éves papírokból viszont kevesebbet tartanak, mint amekkora ezek aránya a teljes állományban.
A kötelező pénztári befizetések 1999. november végén elérték a 81,1 milliárd forintot. A vagyonon belül a befektetések részaránya az elmúlt év első felében 14,6-ról 24 százalékra emelkedett, a harmadik negyedévben viszont nem változott a megoszlás. Bár az önkéntes belépési időszak lezárása erre az időszakra esett, ennek hatása csak a negyedik negyedévben válik mérhetővé.
A november végi adatok alapján a magánpénztári tagok száma meghaladta a 2,06 milliót. A létszám bővülése az önkéntes belépési időszak utolsó hónapjában a korábbi havi átlag nyolcszorosát érte el. Az ÁPF szerint folyamatosan csökken a beazonosítatlan tételek aránya a ténylegesen a tagok egyéni számláján megjelenő pénztári befizetéseknél. A tagdíjak 90-95 százaléka jelentkezik az egyéni számlákon, a fennmaradó 5-10 százalék pedig függő tétel (ezek amiatt keletkeznek, hogy a munkáltatók bevallásaikban néha pontatlanul jelzik a pénztár felé az átutalt összeg tulajdonosát, és az csak az utólagos ellenőrzések során derül ki). A pénztárak egyébként a befizetések 4-5 százalékát saját működésükre fordítják. A működési költségekről a jelentés megállapítja, hogy míg 1998-ban az elégtelen működési tartalék miatt a pénztárak zöme tulajdonosi támogatásra szorult, tavaly már jóval szűkebb kört érintett a működési forráshiány.
Tavaly szeptember végén 39 magánpénztár működött, ebből 31 rendelkezett tevékenységi engedéllyel. A vizsgált időszakban a tagság 0,6 százaléka (11 536 fő) cserélt magánpénztárat.
B. Z.