Idén és jövőre tovább folytatódik a gyors gazdasági növekedés Magyarországon, ám a keresetek növekedése által fűtött belföldi fogyasztás az ország versenyképességét fenyegeti - idézi a Dow Jones az OECD Magyarországról készített, szerdán közzétett legfrissebb elemzését. Az OECD előrejelzése a magyar GDP növekedését idén 4,6 százalékra, jövőre pedig 4,4 százalékra teszi. A lakossági fogyasztás bővülése a párizsi székhelyű szervezet szerint az import növekedését idézi elő, ami a fizetési mérleg hiányának emelkedéséhez vezet.
A kormányzat a fizetési mérleghiány finanszírozásának nehézségeivel szembesülhet, ha a külföldi működőtőke-beáramlás a nemzetközi pénzvilág pesszimizmusának hatására lelassul. Ez esetben a külföldi tőke becsalogatására magasabb kamatszint lenne szükséges, ez viszont a növekedés lassulásának kockázatát hordozza magában.
Az OECD szerint a forint keskeny ingadozási sávja hasznos védelem a külső sokkok ellen, de korlátozza a kamatszint közvetlen befolyását a monetáris kondíciók alakítására. A nemzetközi szervezet ugyanakkor úgy véli, hogy a magyar központi bank élhet a sávszélesítés eszközével - meggátolandó a spekulációt -, ha a forint havi leértékelési üteme közelít a nullához.
A szervezet elemzői szerint nemigen tartható az államháztartási hiány idei 4 százalékos GDP-arányos célszáma, kiegészítő kiadáscsökkentések vagy bevételnövelések szükségesek, mert a tb-hozzájárulás csökkentése és a családi pótlék kiterjesztése miatt a vártnál jobban nőnek a kiadások - ismerteti az MTI az elemzést. Az OECD szerint az idei éves átlagos infláció 10-11 százalékra csökken, a jövő évi pedig várhatóan 9 százalék körül alakul.
A Reuters szerint az OECD-elemzés bírálattal illeti a magyar bankszektor felügyeletét, utalva a Postabank körül kialakult helyzetre, s sürgetve a még hatásosabb szabályozást. A nemzetközi szervezet sürgős reformokat hiányol a magyar egészségügyben, megfogalmazásuk szerint fonák ösztönzőrendszerek és állandó túlköltekezés jellemzi az ágazatot.
László Csaba, a Pénzügyminisztérium államtitkára Párizsban szerdán egy sajtótájékoztatón elmondta, hogy a forint 4,5 százalékos árfolyamsávja az orosz válság során elegendő volt, így Magyarország nem tervezi a sávszélesítést, már csak azért sem, mert jövőre - 2000. január 1-jétől - a forint valutakosarában az euró 100 százalékos súllyal szerepel, így a magyar fizetőeszközt egyedül az euróhoz képest értékelik le.
A Dow Jones megjegyzi, hogy az államtitkár véleménye rímel Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökének minapi álláspontjára, aki visszautasította megfigyelők - köztük az OECD - a sávszélesítés megfontolására vonatkozó javaslatát. Val Koromzay, az OECD országelemző csoportjának vezetője a sajtótájékoztatón elmondta, hogy Magyarországnak figyelnie kell a folyó fizetési mérleg hiányára, ám ez jelenleg kezelhető mértékű.
Az egyelőre még nem ismert tavalyi adatokra vonatkozó várakozások szerint a folyó mérleg hiánya a GDP 3 százaléka körül alakul, ami számos elemző szerint idén 4-5 százalék körüli szintre emelkedhet. Val Korozmay szerint 5 százalék elfogadható lenne.
DÓZSA GYÖRGY
**** KERETBEN ****
László Csaba lapunk érdeklődésére elmondta, hogy semmiféle úgynevezett Chikán-csomag nincs előkészületben, se vámpótlékról, se rendkívüli forintleértékelésről nincs szó, a gazdasági tárca "apróbb" intézkedések bevezetését tervezi.
Az államtitkár elmondta, hogy az OECD-nek és a kormánynak az idei költségvetési hiányra vonatkozó előrejelzésében lévő különbség nem haladja meg a büdzsébe beépített 40 milliárd forintnyi tartalék mértékét. László Csaba hozzátette: az OECD jelentésében szorgalmazza a magyar munkaerőpiac jelenlegi rugalmasságának fenntartását.