A KSH előzetes adatai szerint kukoricából tavaly alig több mint 6 millió tonna termett az országban, 11 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. A kukorica idei exporttámogatási kerete viszont - a decemberben meglódult export következtében - máris kimerült, s szubvencióval már nem lehet árut kivinni.
A WTO-egyezmény szerint ugyanis évi 300 ezer tonnánál több kukorica kivitelét nem támogathatja Magyarország, s az idei támogatható mennyiség egy részét - előrehozva - már tavaly decemberben "elfogyasztották".
Az idei kukoricatermés a tavaszi vetésterülettől függ, ám ezt nehéz megbecsülni, mert a - regisztrációhoz, értékesítési szerződéshez, stb. kötött - normatív termelési támogatások hatása még kérdéses.
Annyi bizonyos, hogy a belföldi ellátáshoz 4,8-5 millió tonna kukoricára van szükség, s ennek a megtermelése a támogatás mellett már kevéssé bizonytalan piaci helyzetben inkább függhet az időjárástól, mint a várható - például garantált áras - értékesítési lehetőségektől.
Ennek ellenére sokáig bizonytalan volt, hogy milyen javaslat kerül az Agrárrendtartási Tárcaközi Bizottság (ARTB) ülése elé a takarmánykukorica garantált árával kapcsolatban: fix vagy a börze szerint változó. Az ARTB végül - a prognózisok és az egyes termőterületek eltérő hozamai alapján - támogatta a fix garantált kukoricaárat, amelynek összege 14 ezer forint lenne tonnánként, s hektáronként továbbra is 3,2 tonna kukoricát lehetne garantált áron értékesíteni. A tervezett garantált ár elmarad a terméktanács által javasolt tonnánként 19 ezer forinttól, és kisebb az 1998. évi 16,5, valamint az 1997. évi 15 ezer forintos értéknél is. A várható alacsony árszint csak a felvásárlás utolsó két hónapjában, jövő év januárjában és februárban emelkedne tonnánként 250, illetve 330 forinttal.
Kósa Ferenc, az agrártárca helyettes államtitkára korábban - még az Agrárrendtartási Hivatal vezetőjeként - úgy nyilatkozott: a garantált árnak nem kell hogy legyen jövedelemtartalma (NAPI Gazdaság, 1998. szeptember 21., 1-4. oldal). A tervezett 14 ezer forint még a legoptimistább számítások szerint sem jelentene jövedelmet a termelőknek, de a kistermelőknek hektáronként járó 12-15 ezer forint normatív támogatással már kifizetődő - és főleg biztonságos - a garantált áras értékesítés. A normatív támogatás a 1-20 hektár között termelők esetében az 1999-es termelési költség 63-79 százalékát teszi ki. A 20-50 hektár között termelőknél 42-52, az 50-300 hektáron gazdálkodóknak pedig 21 százalékot jelentene a kukorica termelési költségeiből a 8-10 ezer, illetve a 4 ezer forintos hektáronkénti normatíva.
Tavaly a felvásárlási keretet meghaladó garantált áras felajánlás miatt az értékesítéstől visszalépő termelők tonnánként 3000 forint jövedelemkiegészítő támogatást igényelhettek. Így csaknem 1,3 millió tonna kukorica garantált áras felvásárlását kerülte el a végül is 630 ezer tonnányit megvásároló állam, a kukoricatermelők ugyanis a bejelentett mennyiség mintegy kétharmadának erejéig léptek vissza a támogatás és a később kedvezőnek vélt értékesítési lehetőségek miatt.
L. L.
