Frajna Imre, a PM tb-alapokért felelős államtitkára nem új ötlettel rukkolt elő néhány napja, amikor megemlítette, hogy jövőre önálló baleset-biztosítási ág jönne létre a tb-rendszeren belül. Az egészség- és a nyugdíjbiztosítás mellé csatlakozó harmadik tb-ágról már az előző kormány idején születtek tervek, sőt, Mihályi Péter, a PM akkori államtitkára szerint konkrét törvénytervezet készült ez ügyben. Információnk szerint a frissiben elővett ötlet előkészítő munkája még nem kezdődött el, de nem valószínű, hogy a mostani tb-ügyi vezetés a korábbi koncepció kiegészített változatával hozakodna elő.
Az eddig megismert kormányzati érvek szerint a munkakörülmények javítását, az eltérő baleset-veszélyességű munkahelyek differenciálását csak a másik két tb-alaptól elkülönülten lehet hatékonyan kezelni. Az elképzelés szerint a kockázatmegosztás úgy történne, hogy a veszélyesebb munkakörben dolgozók után a munkaadók magasabb járulékot fizetnének, de ha időközben javulnak a munkahelyi feltételek, kedvezőbb díjfizetési kategóriába ugorhatnak. A problémát ez esetben az jelenti, hogy jellemzően a gyenge jövedelmezőségű ágazatokat terhelné a magasabb biztosítási díj.
A másik két alappal ellentétben a baleset-biztosítás kizárólag a munkaadók járulékbefizetéseiből gazdálkodna. Egyes számítások szerint az új alap felállítása, az eszközök beszerzése, az infrastruktúra kialakítása 10 milliárdos ráfordítást igényelne.
Juhász Ferenc, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) főosztályvezetője szerint az új tb-ág egyelőre az OEP-n belül, annak eszközeire és szakembereire támaszkodva működne, s csak néhány év múlva, megfelelő tapasztalatok birtokában és statisztikai adatbázis ismeretében válna önállóvá. Juhász szerint az alap finanszírozása forrásátcsoportosítással megoldható lenne, járulékemelést nem igényelne.
Szakértők szerint az egészségügyi járulékokat érintheti elsősorban a kormány terve. Ezzel egybecseng Juhász tegnapi nyilatkozata is, amely szerint az új biztosítással csökkenne a munkaadók egészségbiztosítási járuléka. Szeremi Lászlóné, az egykor volt Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat elnöke szerint az egészségbiztosítás átfogó reformja előtt nem érdemes belevágni a baleset-biztosítási rendszer megváltoztatásába. Szerinte előtte sürgősen rendezni kell a rokkantsági és a korkedvezményes nyugdíjak ügyét. Az előző évtized első felében ugyanis sokan menekültek a biztos jövedelmet jelentő rokkantsági ellátásba a munkahelyek számának csökkenése miatt, ami az Egészségbiztosítási Alap ilyen célú kiadásait öt év leforgása alatt meghétszerezte. (Lapértesülések szerint az idén a második félévben elindul a rehabilitációra fókuszáló új rokkantellátási rendszer.)
Szintén megoldásra vár, hogy a jelenlegi rendszerben az üzemi balesetek után a munkáltatókkal megtéríttetik a tb által kifizetett baleseti járadékot, illetve a táppénzt. Szakértők a korkedvezményes nyugdíjakat is a baleset-biztosításhoz kapcsolnák, mivel a fokozott igénybevétel miatt egyes ágazatokban - ilyen például a bányászat - a munkavállalók az öregségi nyugdíjkorhatár előtt jogosultak a nyugdíjra.
Az OEP piacra lépésével a magánbiztosítók üzleti lehetőségei vélhetően csökkennének, de hosszú távon, a biztosítások általánossá válásával a piac akár nőhetne is - tájékoztatta lapunkat a Magyar Biztosítók Szövetségének illetékese.
**** KERETBEN ****
Mihályi Péter nemrég megjelent, Magyar egészségügy: diagnózis és terápia című könyvében vizsgálja az önálló baleset-biztosítási ág létrehozásának feltételeit. A szerző szerint a nehéz fizikai munkát balesetveszélyes körülmények között végző dolgozók száma viszonylag alacsony. Mihályi a baleseti járadékkal és a táppénzzel összefüggő adminisztrációt - amelyek kiterjednek a foglalkoztatott jövedelmére is - az OEP-től a munkaadókhoz telepítené.
Mihályi Péter nemrég megjelent, Magyar egészségügy: diagnózis és terápia című könyvében vizsgálja az önálló baleset-biztosítási ág létrehozásának feltételeit. A szerző szerint a nehéz fizikai munkát balesetveszélyes körülmények között végző dolgozók száma viszonylag alacsony. Mihályi a baleseti járadékkal és a táppénzzel összefüggő adminisztrációt - amelyek kiterjednek a foglalkoztatott jövedelmére is - az OEP-től a munkaadókhoz telepítené.