Egyre nyitottabb a magyar agrárkereskedelem

A Fischler-nyilatkozat szerint az EU-csatlakozás után a lengyel mezőgazdasági termelők fokozatosan növekvő közvetlen ártámogatást kapnak majd, ennek mértéke 5-10 éves átmeneti időszak után éri el az uniós szintet. Úgy vélte, az EU-nak gyorsabban kell megnyitnia piacát, mint Lengyelországnak, de ha a lengyel kormány nem kötelezi el magát e lépés mellett, az az ország uniós felvételét is késleltetheti. Beszélt arról, hogy Észtország már megállapodott az EU-val a liberalizációról, s Magyarországgal is előrehaladottak a tárgyalások, de aki "először jelenik meg áruival az uniós piacon, az győz" (NAPI Gazdaság, 2000. február 1., 2. oldal).
Több szempontból is érthetetlen Fischler nyilatkozata - mondták lapunknak az FVM-ben, ahol nem tudnak arról, hogy bármely társult ország megállapodott volna Brüsszellel. Úgy vélték: nincs értelme arról beszélni, hogy az győz, aki először jelenik meg az uniós piacon, ezt a lehetőséget ugyanis a magyar agrárcégek jó része egy ideig még ki sem tudná használni. Hosszú ideje Magyarország az egyetlen a társult országok közül, amelynek az EU-val folytatott agrár-külkereskedelme pozitív szaldójú. A többlet félmilliárd dollár, az éves magyar agrárexport ötöde-hatoda. Hazánk fokozatosan liberalizálja az áruforgalmat, így agrárkereskedelmét is az unióval. Jó példa erre az uniós és a magyar borok meghatározott kontingensére idén január elejétől érvényes 0 százalékos vám kölcsönös bevezetése (NAPI Gazdaság, 2000. január 3., 3. oldal). A vámok fokozatos lebontása az egységes kereskedelmet készíti elő és a piaci szereplőket is felkészíti erre.
Megfigyelők szerint az EU az eddigi tárgyalások során a "valamit valamiért" elvet vallotta. Így nincs oka arra, hogy előbb törölje el a vámokat a lengyel vagy más országbeli agrártermékekre, mint azokban az uniós termékek vámjait.
L. L.