A pénztári vagyon meghatározó része tavaly a bankszámlákról állampapírokba vándorolt, a részvényportfóliók a teljes vagyon 10 százaléka körül mozogtak. A pénztárfelügyelet idén néhány pénztárnál bevezetné a napi eszközértékelést, amit később a teljes nyugdíjpénztári körre kiterjesztenek.
A magánnyugdíjpénztárak vagyona az előző év végén megközelítette a 29 milliárd forintot a várt 20 milliárddal szemben, a pénztári tagok száma meghaladta az 1,3 milliót. A vagyonból mindössze 1 milliárd forintot tesznek ki a kiegészítő befizetések, ami után nem jelentkezik a tb-nél bevételkiesés. A vegyes rendszert választók közül mindössze 5590-en léptek vissza a társadalombiztosítás felosztó-kirovó rendszerébe. Az önkéntes pénztárakba 1 millióan léptek be, s 103 milliárd forint vagyont halmoztak fel december végéig, ami a pénztárfelügyelet elnöke szerint a magánpénztárak melletti létjogosultságukat igazolja. A magánpénztárak az első negyedévben még vagyonuk 60 százalékát tartották bankszámlán, mert a pénztárfelügyelet visszaigazolásáig nem fektethették be a befizetett tagdíjakat. Ezután a kis kockázattal járó állampapír-befektetéseket preferálták, ezek a harmadik negyedévben a teljes vagyon csaknem 80 százalékát tették ki. A részvényportfólió az első negyedéves 4 százalékról év közben 14 százalékra emelkedett, majd a tőzsde megingása után szeptember végére 8 százalékon állt meg. 1998. első háromnegyed éves adatai szerint a 6 legnagyobb - egyenként is 50 ezer főnél nagyobb létszámú pénztárba - lépett be a tagok 82 százaléka. A magán-nyugdíjpénztári vagyon 74 százalékát ez a 6 legnagyobb pénztár kezeli, ezek mindegyike 500 millió forintnál nagyobb vagyont fektet be.
Az 1 millió önkéntes pénztári tag 96 százaléka önkéntes nyugdíjpénztárba lépett be, s csak 4 százaléka egészség-, illetve önsegélyező pénztárba. Tavaly szeptember végén a 305 önkéntes pénztár befektetéseinek 78,7 százalékát állampapírba, 12,8 százalékát részvénybe, 5,2 százalékát kötvénybe, 1,6 százalékát befektetési alapba, a többit egyéb befektetésekbe helyezték el. A felügyelet becslése szerint idén 1,42 millió taggal és 164 milliárd forintos vagyonnal zárnak az önkéntes pénztárak.
G. Á.-B. Z.
**** KERETBEN ****
1999. január 1-jétől megváltoztak a magán-nyugdíjpénztári tagdíjbevallási és -befizetési kötelezettség szabályai. Mivel a felügyelet csak a napokban kezdte meg az új nyomtatványok terítését, még a márciusi tagdíjbevallásoknál is van mód arra, hogy a munkáltatók a régi nyomtatványokon tegyenek eleget adatszolgáltatási kötelezettségüknek.
A nyugdíjpénztárak részvényportfóliójánál nagyobb expanzióra lehet számítani, máskülönben a magánpénztárak nem tudnak megfelelni az állampapírok éves hozamához, a MAX indexhez kötött hozamelvárási szintnek, ez pedig veszélyeket rejthet magában - jelentették ki a minap a nyugdíjpénztári vagyont kezelő szervezetek képviselői egy szakmai találkozón. A szakemberek szerint a hozamelvárás kiszámításához használt MAX index mellett az éven belüli lejáratú papírokat is tartalmazó indexet is figyelembe kellene venni. Ezzel kapcsolatban Radnai György arra hívta fel a figyelmet, hogy az éves hozamelvárási szint ugyan a MAX-hoz kötött, de az egyes pénztárakra külön-külön határozzák meg, ezért eltérő lehet a ténylegesen várt hozam. A pénztárak tavaly elért hozamáról még nem rendelkezik pontos adatokkal a pénztárfelügyelet, mivel a január 20-i határidőig az ÁPf-hez eljuttatott jelentéseket még nem dolgozták fel.
{
Radnai György szerint csak abban az esetben kellene felülvizsgálni a pénztártagok garantált minimális járadékának mértékét, ha 2000-től az eredeti törvényben előírt 8 százalék alatt maradna a magánpénztárakba fizetett nyugdíjjárulék mértéke. A magánnyugdíj-pénztári befizetések tavaly a munkavállalói járulék 6 százalékát tették ki. A mostani évben 7, jövőre 8 százalék járt volna a pénztáraknak, de a parlament végül 6 százalékon fagyasztotta be idén a járulékot.