Több mint háromszázmillió dollár "megtakarítás" a behozatalban

Az elmúlt év első tizenegy hó-napja során az energiahordozók behozatalának részaránya a teljes importban 3 százalékponttal csökkent 1997 azonos időszakához viszonyítva, értékben kifejezve 332 millió dollárral maradt alatta az egy évvel korábbi azonos időszak szintjének. Az első tizenegy hónap során 1,535 milliárd dollár értékű energiahordozó érkezett az országban, ami a teljes - 23,25 milliárd dolláros - behozatal 6,6 százaléka, s 1997 azonos időszakához viszonyítva 17,8 százalékos csökkenést jelent - áll a gazdasági tárca összefoglalójában.
Az energiahordozók kivite- lének és behozatalának egyenlege 1998 első tizenegy hónapja során 1,389 milliárd dollár passzívumot mutatott az előző év 1,401 milliárdos és 1996 1,485 milliárd dolláros passzívuma után. Novemberben összesen 138,6 millió dollár értékű energiahordozó érkezett az országba - ez 22,5 százalékkal marad el az előző év novemberének szintjétől -, ebből 87,1 millió dollárral részesedett az Oroszországból származó import.
Az energiahordozók tizenegy havi importjából a földgáz 685,7 millió dollárral részesedett, ez csaknem 10 százalékkal alacsonyabb, mint az egy évvel korábbi adat. A földgázimport részaránya a teljes behozatalban megközelítette a 3 százalékot. Nyers kőolajból 482,3 millió dollárt tett ki az import értéke, ami 76,7 százaléka az 1997 első tizenegy havi átlagos szintnek. A nyers kőolaj részaránya az importból 2,1 százalék volt.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 1998/12. számú havi jelentése szerint az import értékcsökkenésének hátterében az energiahordozók árának esése áll, hiszen fűtőértékben az energiaimport - ezen belül is a kőolaj- és a földgázbehozatal - kismértékben nőtt.
A Gazdasági Minisztérium adatai szerint az energiaimport forintban számolt árszintje 7 százalékkal esett vissza 1998 első háromnegyed évében, a devizaárszint pedig csaknem egyötödével lett alacsonyabb 1997 azonos időszakának szintjénél. Országcsoportonkénti bontásban az import forintban számolt árszintje a közép- és kelet-európai országok viszonylatában emelkedett a legkisebb mértékben - 3,5 százalékkal -, ami azzal magyarázható, hogy az ezen országokból származó importon belül az energia súlya nagy. Ebből adódóan a közép- és kelet-európai országokkal szemben a cserearányok jelentősen, 8 százalék körüli mértékben javultak.
Lapunk számításai szerint (NAPI Gazdaság, 1998. január 18., 1-3. oldal) a közép- és kelet-európai országokkal szemben az első negyedévben 5,4 százalék, az első félévben csaknem ugyanennyi volt a cserearány-javulás, a 7,8 százalékos háromnegyed éves értékből tehát a harmadik negyedév kiugróan nagy cserearány-javulására lehet következtetni.
D. GY.