A kisgazdák - miután korábbi ajánlásaik többsége már beépült a praxisjogról szóló törvényjavaslat szövegébe - január 20-án további két módosító indítványt nyújtottak be az Országgyűlés elnökéhez. Az egyik javaslatukban továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy az önálló orvosi tevékenység végzésére jogosító engedélyeket ezentúl is az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) adja ki a Magyar Orvosi Kamara (MOK) helyett. A másik módosítás azt szorgalmazza, hogy a területi ellátási kötelezettség nélkül működő - a szakmájukat elsősorban jövedelemkiegészítés céljából űző - háziorvosokat is illesse meg a működtetési jog folytathatósága és elidegeníthetősége. Turi-Kovács Béla frakcióvezető-helyettes korábban úgy nyilatkozott, hogy az ÁNTSZ-ről szóló javaslat sikertelensége esetén a frakció még hajlandó megszavazni a törvényjavaslatot a jelenlegi formájában, a folytatási és elidegenítési jog kiterjesztésének elutasítása esetén viszont nincs garancia arra, hogy a jogszabály a pénteki végszavazáson megkapja a párt támogatását. Ebben az esetben - immár a kisgazda képviselők jelenlétében - megismétlődhet a december 21-ei kudarc.
A pénteki végszavazást tarthatatlanul korainak vélik az ellenzéki pártok, amelyek szerint az általános és részletes vita egy hét alatti "lezavarása" esetén középtávon mindenképpen előbújnak a praxisszabályozás gyermekbetegségei.
A szocialisták sérelmezik, hogy a karácsony előtti elmaradt szavazás óta a törvényjavaslat csak részleteiben változott, szellemében viszont nem. Kökény Mihály elfogadhatatlannak tartja, hogy a jogszabály hatályba lépése után diplomázó fiatal háziorvosoknak milliókat kell kiadniuk a működtetési jog megszerzéséért. A végző orvosoknak ugyanis a praxisjogot meg kell vásárolniuk - áttételesen - a központi költségvetéstől, ami a számítások szerint 4-8 millió forint kiadást jelent számukra. A kormány ennek finanszírozására "bevállalt" 70 milliárd forint hitelgaranciát. Kökény szerint ennek nincs alapja, a fedezet ugyanis hiányzik az idei költségvetésből. Arra sem látni garanciát, hogy az új háziorvosi rendben az eszközpótlás fedezete beépül a finanszírozásba. A párt ezért hétfőn - a házszabálynak megfelelően az általános vita vége előtt - 20-25 módosító indítványt nyújt be, melyek között szerepel, hogy a jogszabály ne a kihirdetést követő 15. napon, hanem csak 2001. január 1-jén lépjen hatályba. A frakció javaslatot tesz arra is, hogy - a kényszervállalkozások elkerülése érdekében - a törvény gondoskodjék az orvosok közalkalmazotti státusának fenntarthatóságáról és tisztázza a praxis átengedésének feltételeit.
Miközben az MSZP nem tud elképzelni olyan verziót, amely végérvényesen megszüntetné a területi önkormányzatok ellátási felelősségét, addig a szabaddemokraták nem zárkóznak el ettől, feltéve, hogy az önkormányzat értékesíti a jogot szerző orvos vállalkozónak a tevékenysége folytatásához szükséges vagyontárgyakat. A liberálisok szerint csak így kerülhető el az a helyzet, hogy - felelősség, illetve érdekeltség hiányában - az önkormányzat és a működtető orvos egyaránt figyelmen kívül hagyja az amortizációt a költségvetés elkészítésekor. A párt mindössze egyetlen módosító indítványt kíván érvényesíteni - igaz, ez nem kevesebb, mint a kormány új törvényjavaslatának teljesen újrafogalmazott és kibővített változata, amelynek szerves részeként a privatizáció kiterjedne a járóbeteg-szakellátásra is. A kormány korábbi jelzése szerint azonban - költségvetési források hiánya miatt - ez most egyáltalán nem időszerű.
T. K. ZS.
**** KERETBEN ****
A szabaddemokrata változat a praxis, az orvosi tevékenység végzésének joga alatt nemcsak a betegellátás jogát és felelősségét érti, hanem a tevékenységhez szükséges tárgyi eszközök működtetésének jogát és az egészségbiztosítási finanszírozásra való jogosultságot is. Ez egyet jelent az eszközök feletti rendelkezés jogával - fogalmazott lapunk kérdésére Ungár Klára képviselő. A törvény hatálybalépésekor működő szolgáltatónak vételi opciója keletkezne a területi ellátási kötelezettséggel működtetendő praxisra nézve. Az önkormányzat a praxist nem adhatja drágábban, mint amekkora az ingatlantulajdon-jog forgalmi értékének a fele, az esetleges kedvezményeket pedig rendeletben köteles rögzíteni. Az értékesítés aktusával az önkormányzat átruházza a területi ellátási kötelezettséget és az ezzel járó ellátási felelősséget a praxis átvevőjére. A praxis átruházható, örökölhető, illetve - ha az örökös nem felel meg a tevékenység végzéséhez szükséges feltételeknek - elidegeníthető - áll az SZDSZ javaslatában.
A szabaddemokrata változat a praxis, az orvosi tevékenység végzésének joga alatt nemcsak a betegellátás jogát és felelősségét érti, hanem a tevékenységhez szükséges tárgyi eszközök működtetésének jogát és az egészségbiztosítási finanszírozásra való jogosultságot is. Ez egyet jelent az eszközök feletti rendelkezés jogával - fogalmazott lapunk kérdésére Ungár Klára képviselő. A törvény hatálybalépésekor működő szolgáltatónak vételi opciója keletkezne a területi ellátási kötelezettséggel működtetendő praxisra nézve. Az önkormányzat a praxist nem adhatja drágábban, mint amekkora az ingatlantulajdon-jog forgalmi értékének a fele, az esetleges kedvezményeket pedig rendeletben köteles rögzíteni. Az értékesítés aktusával az önkormányzat átruházza a területi ellátási kötelezettséget és az ezzel járó ellátási felelősséget a praxis átvevőjére. A praxis átruházható, örökölhető, illetve - ha az örökös nem felel meg a tevékenység végzéséhez szükséges feltételeknek - elidegeníthető - áll az SZDSZ javaslatában.