Decemberben 0,3 százalékos csökkenés

Decemberben a belföldi értékesítés árszintje 0,2 százalékkal, az export forintban mért árszintje pedig, a forint decemberi erősödése következtében, 0,5 százalékkal csökkent az előző havihoz képest. A belföldi értékesítésben bekövetkezett árcsökkenés az elmúlt öt évben nem fordult elő. Az 1997 decemberéhez viszonyított 7,1 százalékos növekedésen belül 6,6 százalékos árnövekedés következett be a belföldi és 7,8 százalék az exportértékesítésben. Az 1997-es 20,4 százalék után az ipar termelői árai éves átlagban 11,3 százalékkal emelkedtek tavaly. A belföldi értékesítés árszintje 10,6 százalékkal, míg az export forintban mért árai 12,5 százalékkal haladták meg az 1997. évit, így az egész évi árnövekedés a belföldi árak esetében 10,2 százalékponttal, az exportárak tekintetében pedig 7 százalékponttal volt alacsonyabb, mint 1997-ben.
Az elmúlt év visszafogott áremelkedése túlnyomó részben a nyersanyagok és az energiahordozók világpiaci árainak mélyrepülésével magyarázható. A belföldi energiaárak dinamikája számottevően lassult tavaly, s jórészt ennek következtében a termelői árak is lassabban emelkedtek, mint a fogyasztói árak.
Tavaly decemberben a belföldi értékesítési árakon belül négy ágazatban mért a KSH kismértékű árnövekedést: a textíliák, ruházati, bőrtermékek gyártása (0,7 százalék), a fa-, papír- és nyomdaipari termékek gyártása (0,2 százalék), kohászat és fémfeldolgozás (0,3 százalék) és egyéb feldolgozóipar (0,6 százalék) terén.
A gépiparon és a gáz-, hő- és vízellátáson belül nem változtak az árak, a többi ágazatban pedig 0,1-0,8 százalék közötti árcsökkenés következett be.
Az exportértékesítés forintban mért árszintje novemberhez képest 0,5 százalékkal csökkent, az előző havi 0,7 százalékkal szemben. A decemberi forintleértékelés havi 0,7 százalékos mértékét meghaladó áremelkedés következett be a textil- és ruhaiparban (1,1 százalék). Csekély áremelkedés volt észlelhető a fa-, papír-, nyomdaiparban (0,1 százalék), a nemfém ásványi termékek gyártásában (0,2 százalék) és az egyéb feldolgozóiparban (0,2 százalék). A többi ágazatban 0,1 és 2,9 százalékos árcsökkenés következett be. A legnagyobb mértékű árcsökkenés az élelmiszeriparban történt (2,9 százalék), kiemelkedik a hús- és tejipar 5-6 százalékos ármérséklése. Tavaly decemberben az előző év azonos időszakához képest 7,8 százalékkal voltak magasabbak az ipari exportárak, míg a forintleértékelés ebben az időszakban 10,3 százalék volt.
Az árak 1998. évi növekedésében ismét a hatósági ármegállapítás körébe tartozó ágazatok játszottak meghatározó szerepet. A hatósági árak 1998-ban átlagosan 17,8 százalékkal emelkedtek, amit a feldolgozóipar termelői nem tudtak áraikban érvényesíteni, hiszen az ágazat árai ennél kisebb arányban, 4-14,1 százalék közötti mértékben emelkedtek.
A feldolgozóiparon belül az élelmiszeripar és a vegyipar - ezen belül is a gyógyszeripar - sínylette meg leginkább az orosz válságot, ám ez nem kiviteli - forintban számolt - termelői áraikban, hanem az értékesítések volumenében mutatkozott meg.
Az élelmiszer-ipari exportárak tavaly 13,1 százalékkal emelkedtek átlagosan. Decemberrel bezárólag a vegyiparban az év folyamán a legerőteljesebb árnövekedés a gyógyszergyártás (38,5 százalék), a növényvédőszer-gyártás (23,8 százalék), valamint a festék- és bevonóanyag-gyártás (22,3 százalék) terén volt tapasztalható.
D. GY.-SZ. SZ. K.