Csökken a kétoldalú mérleg aktívuma

A szabadkereskedelmi szerződést abban a reményben tervezi a két ország megkötni, hogy addig, amíg Magyarország belép az Európai Unióba, fellendíti a kétoldalú kereskedelmet, a csatlakozás után ugyanis a kereskedelmi megállapodásokat már az EU szabályozza - nyilatkozta lapunknak Balás Péter, a Gazdasági Minisztérium helyettes államtitkára Zágrábból. A helyettes államtitkár várakozásai szerint a szabadkereskedelmi egyezmény még az idén tető alá hozható.
A két ország szakértői már tavalyelőtt elkezdték feltárni a kereskedelem fejlesztésének lehetőségeit, de miután Horvátország tavaly tavasszal importtilalmat hirdetett a sertésre és a búzára, a kereskedelem fejlesztésének folyamata gyakorlatilag leállt. Az agrártermékek importtilalma tavaly év végén megszűnt, és ez a két ország kereskedelmi diplomáciájának is lökést adott. Balás Péter szerint a szabadkereskedelmi egyezmény megvalósításának legfőbb akadálya az, hogy a horvát agrárszektor alacsony hatékonysággal működik, így a horvát államnak időről időre be kellett avatkoznia annak védelmében, és ez a magyar agrárexportot meglehetősen hátrányosan érinti. Bár a helyettes államtitkár szerint egyelőre csak az előzetes helyzetfelmérő tárgyalások kezdődhetnek el, reményei szerint még az év vége előtt aláírható az egyezmény.
Balás Péter a horvátországi magyar befektetésekről elmondta, hogy a legnagyobb érdeklődés az olajipari és a vegyipari projektek iránt mutatkozik. A horvát cégek pedig Magyarországon az idegenforgalmat preferálják.
Horvátország függetlenné válását követően a háború miatt a kétoldalú kereskedelem volumene rövid ideig csökkent, de 1994-ben már elérte a háború előtti szintet, és azóta évről évre bővül. A kétoldalú forgalom hagyományosan jelentős magyar aktívumot mutat, amit részben ellentételez az idegenforgalomban jelentkező passzívum. A tavalyi évi árucsere-forgalom alakulása jelentősen eltér a korábbi évektől. A magyar export eddigi bővülése megtorpant, az I-IX. havi kivitel - 191 millió dollár - 4,7 százalékkal alatta marad a korábbi év azonos időszakáénak. A csökkenés egyértelműen a már korábban is említett élő sertés és sertéshús, valamint a búza és a liszt importját korlátozó horvát intézkedések következménye. A magyar élelmiszer-kivitel a vizsgált időszakban több mint 20 százalékkal esett vissza, amit a gépek és berendezések, illetve a feldolgozott termékek exportjának növekedése nem tudott ellensúlyozni.
A horvát export - többéves mérséklődést követően - az elmúlt évben növekedésnek indult és az első 11 hónap adatai alapján 47,5 millió dollárt ért el, azaz 50,6 százalékkal bővült, mindenekelőtt a megnövekedett horvát energiahordozó- és nyersanyagexportnak köszönhetően.
HORVÁTH BALÁZS