Áprilisban béremelés az egészségügyben

A gyógyító-megelőző kassza kerete az 1998-as 300 milliárd forintról idén 350 milliárdra nőtt, s ez a tervezett 9-10 százalékos infláció mellett fedezi a maximálisan 16 százalékos éves béremelést. Az emelést márciusban, de legkésőbb áprilisban végre kell hajtani, ám a szaktárca nem vállalhat garanciát arra, hogy ezt minden intézményben minden jelenlegi dolgozónak meg is adják - hangsúlyozta a miniszter. Ennek oka, hogy a teljesítményfinanszírozás miatt az alacsony ágyszámkihasználással dolgozó intézmények esetében valószínűleg nem lesz fedezet arra, hogy a teljes létszám részesüljön a 16 százalékos béremelésben. Azokon a helyeken viszont, ahol a 60 százalékos országos átlaggal szemben csak 40 százalék az adott intézmény költségvetésének bértartalma, nemcsak meg lehet, de meg is kell adni az említett bérfejlesztést.
Gógl szerint a megfelelően gazdálkodó és megfelelő kihasználtságú intézményekben a tervezett béremelés forrása meglesz. Példaként említette a krónikus ellátást, ahol az 1998-as 56 ezer forinttal szemben idén 68 500 forint finanszírozás jut egy-egy fekvőbetegpontra.
Gógl Árpád szerint az egészségügy finanszírozására jelenleg a GDP 6 százalékát fordítja a költségvetés, és csekély az esély arra, hogy a központi finanszírozást 7-7,5 százalék fölé lehetne emelni. Ebből csak a törzsellátás finanszírozása oldható meg megfelelő színvonalon. Ide tartozik például a sürgősségi betegellátás, de nem tartozik ide a fizikoterápiás gyógyfürdői kezelés vagy a rokkantellátás.
Ezeket kiegészítő biztosító pénztárak létrehozásával kell megoldani, amibe megfelelő adópolitikával a miniszter szerint be lehet vonni a munkáltatókat is. Meg kell kezdeni a regionális pénztárak szervezését, amivel az életminőséget javító, ám végleges javulást nem garantáló kúrákat finanszírozni lehetne.
A Magyar Kórházszövetség elnöksége szerint nem megalapozott az Egészségügyi Minisztérium és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár számítása a kórházak finanszírozásának növekedéséről, egyben a bérek januári, 10 százalékos emeléséről. Kalkulációik szerint a finanszírozási keret növekedése az aktív fekvőbeteg-ellátásban 3 és 13 százalék között szóródik (az országos átlag 6,96 százalék), a krónikus fekvőbeteg-ellátásban 0 százalék, míg a járóbeteg-ellátásban intézetenként változó. A dologi kiadások javára csökken a bérkeret azokban az intézményekben, ahol a bevételek emelkedése elmarad a 10 százalékosra várt inflációtól. A bérfedezetet tovább csökkenti a 13. havi fizetésekre felvett előleg törlesztése. A szervezet olyan bérgazdálkodást tart elfogadhatónak, amely a jövedelmek maximalizálása mellett is megőrzi az intézetek fizetőképességét.
B. Z. - D. M.