Prága az acélimport korlátozását sérelmezi

A magyar kormány a cseh acélimportot 1999. január 1-jétől azért korlátozta, mert a tavaly megkötött iparági egyezményt a cseh acélgyártók figyelmen kívül hagyták, s tovább növelték a Magyarországra irányuló acélszállításokat. Budapest 45 ezer tonnás importkvótát határozott meg. A múlt csütörtöki cseh bejelentést követően tíz nap áll a magyar kormány rendelkezésére ahhoz, hogy választ adjon Prágának. Ezután - amennyiben szükséges - a genfi székhelyű szervezetnek húsz napja van arra, hogy kijelölje a tárgyalások időpontját és helyszínét. Magyarország mindazonáltal a WTO vitarendezési eljárása helyett a CEFTA-megállapodás 27. cikkelye alapján oldaná meg az acélkereskedelem szabályozását Csehországgal.
A helyettes államtitkár a lehetséges orosz barterről elmondta, hogy magyar exportőrök szívesen szállítanának élelmiszer-ipari termékeket és gyógyszereket Oroszországba, ám ezért cserébe elsősorban energiahordozót szeretnének kapni. Az orosz gazdaság azonban olyan súlyos helyzetben van, hogy Moszkva energiahordozót csak szabad devizáért akar eladni. Magyar részről az Eximbank lehetne a bartergazda, és az ügyletek összértéke 300 millió dollár körül lehet - ekkora forgalomig csak számlavezetés történne. Amennyiben túlszállítás következne be, úgy szabad devizával lehetne kiegyenlíteni az exportált, illetve importált tételeket. A részletekről februárban szakértői tárgyalásokat tartanak.
A lengyel-magyar kereskedelmi vitában a két fél megállapodott abban, hogy a magyar kukorica-vetőmaggal szemben hozott piacvédelmi intézkedéseket Varsó teljesen visszavonja. A takarmánykukorica esetében pedig elvi egyetértésre jutottak, aminek értelmében Magyarország 70 ezer tonna takarmánykukoricát vámmentesen szállíthat augusztus végéig Lengyelországba. A magyar fél vállalta, hogy a vámmentes kukoricaszállításokat nem szubvencionálja, s visszavonja az eddigi, tonnánkénti 1500 forint exporttámogatást. A paradicsompüré-szállításokkal összefüggő lengyel-magyar kereskedelmi vita is lezárulhat akkor, ha Budapest véglegesen megszünteti az e termék exportjával kapcsolatos visszaéléseket. Balás Péter szerint bebizonyosodott az, hogy Magyarország nem magyar eredetű paradicsompürét exportált a CEFTA vámkedvezményével Lengyelországba.
(NAPI)