BUX 132484.92 -1,33 %
OTP 41660 -2,16 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Meghallgatták Surányit

A CW Banknak 80-85 milliárd forint veszteséget okozó hitelek legfeljebb 10 százalékát nyújtották 1995-96-ban, azok döntő részét 1995 előtt helyezték ki - állította a Magyar Nemzeti Bank akkori és jelenlegi elnöke, Bod Péter Ákos és Surányi György a gazdasági bizottság CW Bankot vizsgáló albizottsági meghallgatásán. A bizottság két hét múlva már jelentést fogalmaz az ügyről.

2000. január 26. szerda, 00:00

Egészen 1995-ig semmilyen jel nem mutatott arra, hogy az MNB leánybankjánál veszteségek vannak, az 1992-es 237 millió schillinges veszteség kivételnek tűnt, a CW Bank előtte és utána is rendszeresen nyereséget mutatott ki és osztalékot fizetett anyabankjának - mondta egybehangzóan a jegybank volt és jelenlegi elnöke tegnapi meghallgatásán.
1995 tavaszán "dőlt be" a bank egyik nagyhitele, amiről Surányi György, az 1995 márciusában kinevezett elnök belépését követően két-három hét múlva értesült és azonnal vizsgálatot rendelt el az ügyben. 1995 nyarán az auditor sem talált kivetnivalót a bank működésében: egyetlen hitelre 30-40 százalékos céltartalék-képzési kötelezettséget írt elő. 1996 januárjában - már az esetleges bankeladást mérlegelve - vagyonértékelésre kérték fel a Boston Consulting auditorcéget, amely 1 milliárd schillingre értékelte az MNB bécsi leánybankját. Az MNB belső, nyilvánosságra nem hozott vizsgálata azonban számos hiányosságot állapított meg a banknál, a nagyhitellimit megsértésétől a hitelezési rendszer szabályozatlanságáig és a biztosítékrendszer elégtelenségig.
A bank valós veszteségei először 1997 január-februárjában váltak láthatóvá. Hogy addig miért nem, arról Bod Péter Ákos és Surányi is a bank belső szervezetlenségét, a külső gazdasági környezet változását és a tudatlanságot okolták. Szándékosságot a rossz és felelőtlen kihelyezésekkel kapcsolatban egyikük sem feltételezett a bank akkori vezérigazgatójáról - aki egyébként a német metódus szerint a két másik osztrák vezetővel együtt hozta meg a döntéseket -, de azt valószínűsítették, hogy a bankvezető szakmai és nyelvi felkészültsége nem volt megfelelő.
Míg Magyarország 1992-től, addig Ausztria csak 1996-tól tett eleget a Bázeli Bizottság kritériumainak, így az akkori osztrák előírások sokkal "puhábbak" voltak, mint a magyarországiak - vetette fel Surányi. A bankoknak nem kellett konszolidált mérleget készíteniük és nem használták a banki működés oly fontos mutatóját, mint a tőkemegfelelési mutató - mutatott rá Surányi.
G. Á.

Ez is érdekelhet