A NATO-tagság esetén a honvédelmi ráfordítás négy típusú költségre oszlik. Az első típusba a polgári költségek tartoznak, ezek magukban foglalják a főhadiszállás költségeit, a polgári védelem NATO-szabványos tervezői részlege létrehozásának a költségeit, vagyis azokat a beruházásokat, amelyek feltétlenül szükségesek ahhoz, hogy Magyarország megkapja a teljes jogú tagságot. Ezek valószínűleg az összköltség 1 százalékát teszik ki. A kiadások második típusa a NATO fenntartásához szükséges hozzájárulás, ami a tárgyalások alapján évente 11-12 millió dollárra rúghat. Ez a NATO összbevételének 0,65 százalékát teszi ki. Ugyanebbe a csoportba tartozik az együttműködés és a kompatibilitás megteremtésének költsége, a légvédelmi rendszer összekapcsolása, a tisztek oktatása.
A harmadik típus a hadsereg modernizációjának költsége, amely nem közvetlenül, de összefügg a NATO-csatlakozással.
A negyedik költségkategória pedig a NATO regionális megerősítése, ami az előzetes számítások szerint az új tagoknak nem jelent külön költségeket.
Az összes költség - attól függően, hogy milyen megállapodás jön létre a magyar részvételről 1999-ben - 5 százalékos GDP-növekedéssel számítva a GDP 0,4-0,5 százalékát jelentheti, ami 2010-ig - továbbra is 5 százalékos növekedéssel számolva - 0,3-0,2 százalékos szintre csökkenhet.
A NATO-csatlakozás gazdasági előnyeit főleg a tőkebefektetéseken, a kamatcsökkenésen és a közvetlen beruházásokon keresztül érzékelheti a magyar gazdaság, de segélyekre és előnyösebb hitelelbírálásra is lehet számítani. Ezeken kívül nem elhanyagolható a hadiipari beszállítások volumene sem. A kutatóintézet számításai szerint minden 1 millió dollárra 26-28 új munkahely jut, így a várható 50 millió dollár értékű évenkénti beruházással 1400 új munkahely keletkezik. A GKI szerint mindemellett a NATO-csatlakozás 80 millió dollár exportnövekedést is eredményez, aminek hatására további 2400 munkahely jön létre, és így végül 3600 új munkahely teremtését jelentheti az atlanti integráció. Míg a csatlakozás költsége 250 millió dollár évente, csaknem 200 millió vissza is térül az exporton, a segélyeken és a közvetlen beruházásokon keresztül.
H. B.
