Elkezdődött a jövő évi költségvetés tervezése

A jövő évi költségvetés elsődleges szempontjai között szerepel az államháztartási hiány csökkentése - a GDP 3 százalékára -, az indokolatlan bérkiáramlás visszafogása, valamint a gazdasági növekedés elősegítése - jelentette be Adamecz Péter, a pénzügyi tárca helyettes államtitkára. Ez utóbbi esetében az államtitkár szerint nem keresletnövelésről, hanem inkább beruházásokról, ezen belül elsősorban autópálya-építésekről van szó. A jövő évi büdzsé nyomán a tervek szerint a költségvetési jövedelemcentralizáció néhány százalékponttal csökken az erre az évre tervezett 42 százalékról.
A forintot idén Adamecz szerint körülbelül 5 százalékkal értékelik le az immár 100 százalékban eurót tartalmazó valutakosárral szemben, a külföldi infláció pedig várhatóan 5,5-6,0 százalék körül alakul, így idén is folytatódik a forint enyhe reálfelértékelődése. A PM számításai szerint a külkereskedelmi forgalomba kerülő termékek - a fogyasztói kosár kétharmadát ilyenek teszik ki - inflációja idén 6 százalék lesz. A külkereskedelmi forgalomba nem kerülő termékek árának emelkedését a PM 8 százalékra teszi, e két tétel súlyozott átlagaként jön ki a tervezett 6-7 százalék infláció.
Szapáry György, az MNB elnöki tanácsadója, a 100 százalékban euróból álló valutakosár előnyeként említette, hogy ha gyorsul az eurózóna gazdasági növekedése, akkor nemcsak az oda irányuló magyar export felvevőpiacának kereslete élénkül, hanem az onnan érkező működőtőke is több lehet. Ezt alátámasztja, hogy tavaly az első 11 hónapban 1,2 milliárd dollár, míg egy évvel korábban csupán 800 millió dollár működőtőke áramlott az országba. Az euróból álló valutakosár csökkenti a magyar kockázatot, ez szerepet játszhatott az elmúlt év őszétől beinduló intenzív kamatindukált tőkebeáramlásban. A dollár-euró helyett euróból álló valutakosár kiküszöböli a kereskedők árfolyamkockázatát, hiszen a magyar külkereskedelem 90 százaléka euróban, vagy az eurótól függő fizetőeszközökben zajlik.
Szapáry szerint a devizabetétek között már megjelent, de még csekély az euróbetétek súlya, ennek növekedése elsősorban a lakosság reakcióitól függ. A devizahitelek - amelyek döntően vállalati hitelek - állománya viszont egyre emelkedik, mivel a vállalatok is igyekeznek egyre inkább euróban lebonyolítani ügyleteiket.
Az elmúlt év négy kibocsátásából három történt euróban, két fix, egy pedig változó kamatozású volt, összesen 1,4 milliárd euró értékben. Az euró belépése a magyar államkötvényszisztémába azért hasznos, mert kiszélesíti a befektetői bázist - ami csökkenti a költségeket -, hisz míg korábban a márkakötvényeket például jobbára német vagy a jenkötvényeket japán befektetők vásárolták meg, a tavaly kibocsátott papírokból angol vagy például belga és holland befektetők is vásároltak.
D. GY.