Az előzetes adatok szerint 1998 végéig 1,3 millióan léptek be valamelyik magánnyugdíjpénztárba, az alig egy év alatt itt felhalmozott vagyon eléri a 30 milliárd forintot. Az önkéntes pénztárak 1 millió tagot és 90 milliárd forint vagyont tudnak felmutatni 1994-es indulásuk óta. A magánpénztári szektor a becslések szerint 15-20 százalékos hozammal zárta az előző évet, az önkéntes pénztárak ettől jócskán elmaradva, előreláthatóan 10 százalék körüli hozamot értek el. A hozamok alakulását az eltérő törvényi rendelkezések miatt az utóbbiak esetében jobban befolyásolta a tőzsde hektikus mozgása: portfólióállományukban a részvények átlagosan 15 százalékos aránnyal szerepelnek, a magánpénztárak részvénypakettje ettől elmarad.
A vagyonkezelő társaságok munkatársai ezzel kapcsolatban arra hívják fel a figyelmet, hogy a magánpénztáraknál egyetlen esztendő eredményeiből nem szabad messzemenő következtetéseket levonni, ráadásul a kimutatások is csalókák lehetnek. A teljesítményt befolyásolta, hogy a pénztárak nem egyszerre kezdték meg működésüket, illetve az Állami Pénztárfelügyelet az év első felében jókora késéssel igazolta vissza a belépőket, így a tagdíjakat csak később fektethették be a pénztárak. Holtzer Péter, a CA IB Értékpapír Rt. ügyvezető igazgatója szerint a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvényben rögzített hozammérési módszer sem tökéletes. Az azonos befektetési politikát folytató két pénztár közül ugyanis 1,5-2 százalékkal nagyobb hozamot érhet el az, amelyik egyébként éven belül nagyobb tagdíjbevételhez jut. Ezt a torzítást szeretnék oly módon kiküszöbölni, hogy rövidebb - havi vagy negyedéves - részidőszakok hozamait számítják és az ebből számított éves átlag adná meg az éves hozamot. Néhány hazai alapkezelő már mindkét hozamszámítást feltünteti a mérlegben. Született egy ajánlás arra is, hogy a hiteles tájékoztatás végett az önkéntes pénztárak és a vagyonkezelőik több évre visszamenőleg közöljék a hozamadatokat.
Szerencsétlennek tartják az alapkezelők a törvényben rögzített hozamszintet is, ami szerint a pénztári hozamnak a MAX állampapírindex 140 százaléka feletti szintjéből tartalékot kell képezni, míg a MAX 85 százaléka alatti hozam esetén a tartalékból kell kipótolni a pénztárnak a különbözetet. A MAX index tavalyi éves átlaga 23 százalék volt, vagyis a 15-20 százalékos hozamot elérő pénztárak jó esetben épphogy teljesítették a 85 százalékos limitet, s a következő két évben nem is tudnak tartalékolni. Az alapkezelők szerint ez a pénztárakat arra kényszeríti, hogy emeljék a portfólión belül a részvények arányát, ezért a hozamszint megváltoztatását javasolják. Erre szerintük az úgynevezett MAX kompozit felelne meg, ami a MAX index-szel ellentétben éven belüli lejáratú papírokat is tartalmaz.
B. Z.
**** KERETBEN ****
Holtzer Péter szerint a tagoknak egyelőre nem érdemes pénztárat váltaniuk, egy év adatai ugyanis nem elegendő a teljesítmények valós megítéléséhez. A tagvándorlás a pénztárak adminisztrációs költségeit is emelné, amit nem fedezne a másik pénztárat választó befizetéseiből leemelhető 1 ezrelék. Fehér Csaba, a Garancia Alap elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy pénztárminősítés, vagyis a rating bevezetésének egyelőre az alapvető feltételei sincsenek meg. Az alap vagyona 100 millió forint, ez az év végére 350-400 millióra emelkedhet.