A büdzsé egymilliárdot von el az ÁPTF-től

Az ÁPTF költségvetési támogatást nem kap, bevételének zöme a felügyeleti díjból származik. A pénzügyi intézmények mérlegfőösszegük 0,3 ezrelékét, a kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó vállalkozások pedig évi 60 ezer forint díjat fizetnek. A befektetési szolgáltatóknál az árfolyamértéken számított éves forgalom alapján állapítják meg a felügyeleti díjat, amelynek évi összege legalább 600 ezer és legfeljebb 30 millió, az egyéni kereskedőknél legalább évi 120 ezer forint. A bizományosi és kereskedelmi tevékenységre nem jogosult befektetési szolgáltatók havi 20 ezer forintot fizetnek, az elszámolóház pedig éves mérlegfőösszege 0,1 ezrelékét. A felügyelet bírságokat is kiró, de ezek összege csak meghatározott célokra használható fel.
A költségvetési elvonás ellentétes a hitelintézeti és az értékpapírtörvénnyel is, ezek szerint ugyanis a felügyelet a befolyt díjakat csak működésének fedezetére használhatja fel - hívják fel a figyelmet szakértők.
Igaz, hasonlóképpen felülbírálja az említett törvényeket az államháztartási törvény is, amely megengedi, hogy az év végi maradványpénz 50 százalékát elvonják a költségvetési szervektől, így az ÁPTF-től is. A költségvetés az idén e jogcímen az ÁPTF 300 millió forintját nyeli le. Pedig a felügyelet nem azért tartalékol, mintha nem tudná hasznosan felhasználni a rendelkezésére álló összeget. A felügyeleti díjat negyedévente kell fizetniük az érintetteknek, a tárgyév első bevételei legkorábban január második felében érkeznek a felügyelet számlájára. Kiadások azonban már a hónap elején is vannak, ezért az előző évi költségvetés tervezésekor eleve maradvánnyal kell kalkulálni.
A megoldás szakértők szerint nem a díjak csökkentése, hanem például az lehetne, ha az ÁPTF elszámolását - az ugyancsak speciális szerepkörre tekintettel - a Gazdasági Versenyhivataléhoz hasonlóan önálló költségvetési fejezetként kezelnék.
B. ZS.