A mára csaknem teljes egészében privatizált élelmiszeriparban a legmagasabb a külföldi tulajdonosok aránya, és ez a piac a legkoncentráltabb a magyar nemzetgazdaságban. Hodina Péter, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) élelmiszer-gazdasági irodájának vezetője elismerte, hogy a hivatal nem túl szigorú a fúziók engedélyezésekor, erre azonban szerinte azért van szükség, mert az EU-csatlakozás után versenyképes cégekkel kell megjelenni a nyugat-európai piacon. Egyes kereskedőcégek (főképp hipermarketláncok) azonban hetekig-hónapokig a bekerülési ár alatt kínálják portékáikat. A "vásárlói akciónak" álcázott árképzés valódi célja az, hogy kedvezőtlenebb tárgyalási pozícióba kényszerítsék a kisebb forgalmat bonyolító beszállítókat, nemegyszer a nagyobb gyártó multikkal karöltve kiszorítsák őket a piacról, illetve a konkurens kereskedőktől elcsábítsák a vevőket. Ennek leginkább a kis boltok és kisebb szupermarketláncok látják kárát.
Piros László, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének (ÉFOSZ) főtitkára szerint ma Magyarországon gyakorlatilag nincsen ilyen irányú szabályozás, még azt sem határozták meg, hogy pontosan mi is tekintendő beszerzési árnak. Az említett akciók szabályozás híján nem minősülnek gazdasági erőfölénnyel való visszaélésnek.
Így viszont félő, hogy az elhulló konkurensek miatt bizonyos ágazatokban majd a fogyasztónak kell megfizetnie a kialakuló monopóliumok korábbi bekebelezésekből adódó veszteségeit. A becslések szerint a gyártók és forgalmazók éves forgalmuk legalább 2 százalékát elvesztik a hipermarketek ilyen akcióin.
ROZGONYI GYÖRGY
**** KERETBEN ****
Az élelmiszeriparban a kilencvenes évek kezdeti versenyhelyzetét hamar felváltotta a lazább, majd a szigorúbb oligopóliumok kialakulása, a pezsgő-, olaj- és margarinpiacon pedig csaknem monopolhelyzetről van szó. Ma gyakorlatilag szigorú oligopólium uralja a dohányipar, az üdítőital-gyártás, a cukoripar, a sörgyártás, a pörkölt kávé, az édesipar és az égetett szeszek területét. Megmaradt azonban a klasszikus versenyhelyzet a húsipar, a gabonaipar, a sütőipar, a borágazat, valamint a hűtő- és konzervipar esetében.
Az élelmiszeriparban a kilencvenes évek kezdeti versenyhelyzetét hamar felváltotta a lazább, majd a szigorúbb oligopóliumok kialakulása, a pezsgő-, olaj- és margarinpiacon pedig csaknem monopolhelyzetről van szó. Ma gyakorlatilag szigorú oligopólium uralja a dohányipar, az üdítőital-gyártás, a cukoripar, a sörgyártás, a pörkölt kávé, az édesipar és az égetett szeszek területét. Megmaradt azonban a klasszikus versenyhelyzet a húsipar, a gabonaipar, a sütőipar, a borágazat, valamint a hűtő- és konzervipar esetében.