A folyó fizetési mérleg novemberben 159 millió dollár hiánnyal zárt. A külkereskedelmi mérleg ismét jelentősen, 252 millió dollárral rontotta az egyenleget, szemben 1997 novemberével, amikor az export és az import különbözetéből csak 47 millió dollár hiány származott. A jövedelemáramlások közül az idegenforgalom ezúttal jobban teljesített, mint egy évvel korábban, a másik két jövedelemáramlási tényező viszont romlott 1997-hez képest. A január-novemberi időszakot tekintve minden jövedelmi tétel romlott, legnagyobb arányban az egyéb szolgáltatások jövedelemkiáramlása emelkedett.
Az ország nettó devizatartozása mind októberhez, mind az előző év novemberéhez viszonyítva csökkent. Az októberben még 8,7 milliárd dollárra rúgó nettó devizaadósság november végére 8,2 milliárdra mérséklődött, javarészt az MNB és a költségvetés hiteleinek mérséklődése miatt. E szektor valamivel kevesebb mint félmillió dollárral, míg a magánszektor nem egészen 100 millió dollárral mérsékelte nettó devizaadósságát. A hónap végén a jegybanki devizatartalékok 8,7 milliárd dollárt tettek ki.
A folyó fizetési mérleg alakulásában tavaly nyár elején kedvezőtlen trendváltás következett be, és ez rendkívül makacsnak bizonyul - vélik elemzők. Egyre nagyobb a valószínűsége, hogy az év végi fizetési mérleghiány 2 milliárd dollár fölött lesz, márpedig ez nagyon rossz üzenet lenne a külső egyensúly miatt egyelőre nemigen aggódó külföldi befektetőknek. A kormányzati prognózis felső határát átlépő mérleghiányra - főképp, hogy az szép kerek összeg - azok is felkapnák a fejüket, akiket eddig nem foglalkoztatott a kérdés, vélik az elemzők.
A külső egyensúlyi politikára egyértelműen a fiskális politika szigorításával kellene válaszolni - vélik elemzők -, és egyáltalán nem biztos, hogy a költségvetés vésztartalékolási megoldásában foglalt 41 milliárd forint végleges elvonása, illetve az államháztartás tervezett elsődleges többlete elégséges a trend megfordításához vagy a szinten tartáshoz. Az elsődleges egyenleg cél megvalósítását ugyanis több veszély is fenyegeti. Ilyen a külpiaci értékesítési lehetőségek beszűkülése, a tervezettnél alacsonyabb infláció, az ÉT bérajánlásokat meghaladó nominális bérkiáramlás és az adóbevételek feszített volta - sorolták a kockázati tényezőket a piaci szereplők.
M. D.
