BUX 132484.92 -1,33 %
OTP 41660 -2,16 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

A jegybank nem tervez sávszélesítést

A Magyar Nemzeti Bank 2000 januárjától teljes mértékben az euróhoz képest kívánja meghatározni a leértékelés ütemét. Az EU-csatlakozás után Magyarország is legalább két éven át tagja lesz a megreformált európai árfolyam-mechanizmusnak (ERM), amikor a forint árfolyamát az euróhoz rögzítik, és plusz-mínusz 15 százalékos sávban mozog majd. Jelenleg a központi bank nem tervez sávszélesítést - mondta Szapáry György, az MNB alelnöke Az euró Magyarországon konferencián tartott előadásában.

2000. január 23. vasárnap, 00:00

Az euróra való felkészülés jegyében az MNB legfőbb feladata a jegybanki függetlenség megteremtése és a monetáris eszköztár harmonizálása. A jegybank függetlensége egyrészt intézményi függetlenséget jelent, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy politikai intézmények rövid távú érdekektől vezérelve ne avatkozhassanak be a bank működésébe. Másrészt pénzügyi függetlenséget jelent, amelynek értelmében a jegybank nem finanszírozhatja a költségvetést. A magyar törvények értelmében a központi bank kéthetes likviditási hitelt biztosíthat a költségvetés számára, ám 1990 óta ezzel a lehetőséggel nem élt a költségvetés. Törvényi módosítást igényel a kincstári egységes számla után fizetett kamat kérdése is. Elméletileg a kamat nagyságát Magyarországon törvény határozza meg, az EU-ban érvényes szabály szerint azonban ennek a piaci kamattal kell megegyeznie, ami a gyakorlatban már nálunk is megvalósult. A személyi függetlenség megköveteli, hogy a jegybank vezetői és döntéshozó testületének tagjai a politikai ciklusnál hosszabb időre legyenek kinevezve, a jegybankon kívüli egyéb gazdasági tevékenységük összeegyeztethető legyen vezető funkciójukkal. Az Európai Központi Bank (ECB) vezetőit 8 évre választják, és kinevezésük nem hosszabbítható. Magyarországon a jegybanktanács külső tagjainak kinevezése egyelőre csak három évre szól, ezt a jövőben módosítani kell.
A monetáris unió hatékony működése megköveteli a monetáris eszköztár harmonizálását is. A nyíltpiaci műveletek szempontjából Magyarország már szinte EU-konform, a kötelező tartalékok terén azonban még van mit változtatni. Az euróországok kötelező tartalékrátája 2 százalék, Magyarországon ez jelenleg 12 százalék, tehát úgy kell fokozatosan csökkenteni, hogy közben ne keletkezzen túlzott likviditás a gazdaságban.
Az Európai Unióhoz való csatlakozásunknak nem feltétele a konvergenciakritériumok teljesítése, de a gazdaságpolitikának mindenféleképpen e követelmények teljesítésére kell irányulnia.
A forintot legkorábban 2004 januárjában cserélheti euróra Magyarország, ha 2002-t vesszük a belépés dátumának.
(NAPI)

Ez is érdekelhet