Piros László szerint az élelmiszeripar bruttó termelési értéke 1998-ban 1270 milliárd forint volt; a múlt évben - bár a decemberi adatok még nem ismertek - az ágazat termelésének volumene az ÉFOSZ becslése szerint nem egészen 1 százalékkal nőtt. Az export volumene tavaly 5-6 százalékkal csökkent, de az alacsony külpiaci árak miatt az exportbevétel 7-8 százalékkal lett kevesebb az előző évihez képest.
A belföldi értékesítés volumene 4,5 százalékkal bővült, a termelékenység 5-6 százalékos létszámcsökkentés mellett 4-5 százalékkal nőtt. (Az agrártárca adatai szerint 1998-ban az ágazat termelékenysége, azaz az egy alkalmazásban állóra jutó termelés - az előző évi 2 százalékos romlás után - 0,4 százalékkal tovább csökkent.)
A tavalyelőttinél alacsonyabb exportárak és a legfeljebb 3 százalékos belföldi áremelkedés miatt a forgalom legfeljebb 120 milliárd forinttal nőtt, holott az inflációt is figyelembe véve a múlt évi forgalomnak 1415-1420 milliárd forintnak kellett volna lennie, nem pedig 1390 milliárdnak - hívta fel a figyelmet Piros. Így 30-40 milliárd forint "hiányzik" az élelmiszer-ipari cégek tavalyi árbevételéből, ez azonban az eredményben - az ágazat adózott eredménye 1998-ban 24 milliárd forint volt - a főtitkár szerint nem feltétlenül mutatkozik meg.
Fórián Zoltán, a Rabobank Hungária Rt. elemzője helytállónak tartja az ÉFOSZ adatait. Fórián úgy véli, idén a tavalyihoz hasonló külső és belső feltételek mellett termel az ágazat. Szerinte idén a belföldi piac további lassú, 3-5 százalékos növekedése várható az élelmiszeráraknak a - várakozása szerint 9-10 százalékos - inflációtól elmaradó, 6-8 százalékos emelkedése mellett. Reálisak az ÉFOSZ adatai Mohácsi Kálmán, a Pénzügykutató Rt. szakértője szerint is, aki egy számjegyű infláció mellett szintén a belföldi piac hasonló növekedésére számít az idén. Mohácsi úgy véli, az élelmiszerárak év/éves emelkedése mindenképpen magasabb lesz, mint tavaly, de valószínűleg alatta marad az éves inflációnak. Guba Ferenc, az ABN Amro (Magyar) Bank Rt. szakértője 7 százalékos infláció mellett 5 százalékos élelmiszerár-emelkedést vár ebben az évben, s szintén a belső kereslet további növekedésére számít.
TÓTH LÁSZLÓ LEVENTE
**** KERETBEN ****
Az agrártárca adatai szerint a bruttó hazai termék (GDP) 4 százalékát képviselő élelmiszeripar termelése a nemzetgazdaság összes kibocsátásának mintegy 8,5 százalékát teszi ki, a feldolgozott termékek exportja pedig a nemzetgazdaság öszszes kiviteléből 12-13 százalékot képvisel. A minisztérium korábban - a piaci helyzet alapján - az élelmiszerek árának már tavaly 6-7 százalékos emelkedését várta az előző évhez képest, az élelmiszer-ipari termelés pedig - a gazdaságelemzői prognózisok szerint - 2 százalék körül bővülhet.
Az agrártárca adatai szerint a bruttó hazai termék (GDP) 4 százalékát képviselő élelmiszeripar termelése a nemzetgazdaság összes kibocsátásának mintegy 8,5 százalékát teszi ki, a feldolgozott termékek exportja pedig a nemzetgazdaság öszszes kiviteléből 12-13 százalékot képvisel. A minisztérium korábban - a piaci helyzet alapján - az élelmiszerek árának már tavaly 6-7 százalékos emelkedését várta az előző évhez képest, az élelmiszer-ipari termelés pedig - a gazdaságelemzői prognózisok szerint - 2 százalék körül bővülhet.