Bizakodók az agráriumot hitelező bankok

Szakértők szerint nagy kérdés, milyen lesz az idei év az agrárgazdaságban, az átalakuló támogatási feltételek ugyanis mélyreható változásokat okoznak mind a termelésben, mind a piacra jutásban. A nem preferált sertés- és baromfitartás, illetve az őszi szántóföldi munkák elmaradása következtében egy idő után a termelés visszaesésére, a piacra jutási támogatások szűkülése miatt pedig az export csökkenésére lehet számítani elméletben.
A rendelet szerint a növénytermesztési normatív termelői támogatást - a lapunkban már ismertetett módon hektáronként eltérő mértékben - csak a legfeljebb 300 hektáron termelő gazdaságok igényelhetik. Ez akár azt is jelentheti, hogy hamarosan 300 hektáros magángazdaságokká zsugorodnak a mostani termelőszövetkezetek vagy dolgozó tagjaik válnak tényleges - a valóságban is földtulajdonos - termelőkké, akik a normatív támogatást igénybe veszik. Utóbbi esetben már csak a helyi pozíciók alakulásától függhet, hogy egy korábbi szövetkezeti dolgozó mennyit fizet a tegnap még számára is termelő, ma már a gépekkel, tárolással stb. neki legfeljebb segítséget nyújtó szövetkezetnek a szolgáltatásért.
Az új szabályozórendszer kapcsán nem csak a piaci szereplők bizonytalankodnak - a fentiek miatt érthető például a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) fenntartásai -, az agrárágazatba hitelező bankok sem fogadják egyformán a változásokat.
Az agrárgazdaságnak legtöbb hitelt nyújtó Kereskedelmi és Hitelbank Rt. például nem kívánja átfogalmazni az 1998 elején elfogadott stratégiáját, azaz továbbra is jelentős szereplő kíván maradni az agrárfinanszírozási palettán.
A mezőgazdaságot 1999-ben sem tekintik kockázatosabb terepnek hitelezés szempontjából, mint eddig - tudtuk meg a pénzintézetnél. A Magyar Takarékszövetkezeti Bank Rt. a támogatási rendelet ismerete nélkül még nem alakította ki a jövővel kapcsolatos álláspontját. A tervekből mindenesetre arra következtettek, hogy a kisgazdaságok várható erősödése kapcsán a takarékszövetkezetek talán növelhetik mezőgazdasági hitelezésüket, s agrárhiteleik bővülését várják az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány állami viszontgaranciájától is. Egyelőre azonban nem látják tisztázottnak az említett kisgazdaságok támogatását középtávon, azaz az EU-csatlakozás idején. Ez pedig fontos lenne az éven túli hitelek odaítélése, illetve a jövő tervezésekor - hívták fel a figyelmet.
Az Erste Bank Hungary (volt Mezőbank) Rt.-nél az agrárgazdasági hitelek kissé háttérbe szorulnak, ám ennek nem az ágazat bizonytalan jövője, hanem a megváltozott stratégia lesz az oka. 1997-ben a mezőgazdasági és az élelmiszer-ipari hitelállomány egyaránt 28-30 százalékos arányú volt a Mezőbanknál, ám a jövőben hitelportfólióját és ügyfelei számát a kis- és középvállalkozások körében akarja növelni a pénzintézet.
Az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank (OTP Bank) Rt. az erősödő kistermelőknek sem szívesen hitelezne közvetlenül - kivéve, ha vállalkozók - erre utal az is, hogy agrárhiteleinek tervezett minimális összege egymillió forint lesz. Úgy vélik azonban, hogy a termelők különféle szervezeteken - például TÉSZ-eken - keresztül történő hitelezésének nem lesz akadálya. Szakértők szerint az OTP agrárgazdasági hitelállománya optimális esetben 20-25 százalékkal nőhet 1999-ben, ha a szaktárca és a pénzintézet megállapodik a már bejelentett együttműködés részletes feltételeiről. Az OTP agrár-hitelállománya az 1997. végi 45,2 milliárd forintról 1998. első felében 49,5 milliárd forintra bővült.
TÓTH LÁSZLÓ LEVENTE