Az utóbbi években a nagyok gyorsan nőnek

Az első táblázat adataiból kitűnik, hogy 1992 és 1995 között a kis- és mikrovállalkozások átlagos állományi létszáma kisebb mértékben emelkedett, mint amilyenben a közepes és nagyvállalatok létszáma csökkent. Az egyéni vállalkozókat és foglalkoztatottaikat is beleértve a kisvállalkozások csak a nagyvállalatoktól elbocsátott munkaerő körülbelül 80 százalékát voltak képesek felszívni.
Egy évvel később - vagyis 1996-ban - a kilencvenes évek három jellemző trendje tört meg. Megszűnt a versenyszférában foglalkoztatottak számának csökkenése, és megfordult az a trend, mely szerint - 1995-ig - a társas vállalkozásokban foglalkoztatottak száma csökkent, s az egyéni vállalkozók és foglalkoztatottaik száma emelkedett. Mindezen túl 1996-tól kezdve a közepes és főként a nagyvállalatok létszáma nagyobb mértékben emelkedett, mint a kisebbeké.
A Kisvállalkozás-fejlesztési Intézet adóbevallásokon alapuló elemzése szerint a GDP-hez való hozzájárulást vállalati méretkategóriák szerint vizsgálva kitűnik, hogy a nagyvállalatok részaránya a megtermelt GDP-ből 1992 és 1994 között jelentősen csökkent, s ezzel párhuzamosan emelkedett a kis- és közepes vállalkozások esetében.
A táblázat adatai a vállalkozások mérlegbeszámolói alapján készültek, ám mivel főleg a kis- és mikrovállalkozások, valamint az egyéni vállalkozók beszámolói feltehetően nem minden esetben reálisak, az összesítéseket a KSH által a hivatalos GDP-számításhoz használt becslésekkel korrigálták.
A vállalatok nettó árbevétele 1992 és 1996 között kétszeresére emelkedett, ezen belül a kisebb vállalkozások árbevétele gyorsabb ütemben növekedett, mint a nagyobbaké. A nagyvállalatok részesedése a realizált árbevételből 1994-ig jelentősen csökkent, a mikro- és kisvállalkozásoké pedig emelkedett. A nagyvállalatok 1996-ban az elért összes nettó árbevételből csupán 36 százalékkal részesedtek - szemben az 1992-es 48,3 százalékkal -, a középvállalatok részaránya 20 százalék, a kisvállalatoké 18 százalék, míg a mikrovállalkozásoké 20 százalék volt.
A mikro- és kisvállalkozások részesedése néhány nemzetgazdasági ág 1996-ban elért árbevételéből - a társaságok adóbevallásai alapján - túlnyomónak mondható, az ingatlanügyletek ágazatban 72 százalék, a kereskedelemben 63 százalék, az építőiparban pedig 51 százalék, míg e részarányoktól jelentősen elmarad a feldolgozóiparban mért 19 százalék.
A vállalkozások működési költségeinek szerkezetében jelentős különbségek tapasztalhatók. Az anyagköltségek és anyagjellegű szolgáltatások, a bérköltség, a tb-járulék súlya a mikrovállalkozásoktól a nagyvállalatok felé haladva monoton emelkedik, míg az eladott áruk beszerzési értéke, az alvállalkozói teljesítmények igénybevétele, valamint az egyéb költségek súlya monoton csökken. Mindez azt jelenti, hogy a kisebb vállalkozásoknál relatíve nagyobb a súlya a vállalatközi kapcsolatoknak, mint a nagyobbaknál. Az amortizáció súlya a kisebb vállalkozásoknál jóformán azonos, nagyvállalatoknál azonban magasabb.
A vállalkozások jövedelmezőségét méret és nemzetgazdasági ág szerint csoportosítva kitűnik, hogy 1996-ban a gazdaság összes adózás előtti nyereségének közel 60 százalékát adta a feldolgozóipar. Ezen belül is igen nagy a nyereségkoncentráció, a nagyvállalatoknál képződött az összes nyereség kétharmada.
A kereskedelemben azonban a mikro- és kisvállalkozások részesedtek kétharmadnyi arányban az összes adózás előtti eredményből. A kisvállalkozások adózás előtti eredménye 1996-ban 47,6 milliárd forintra emelkedett az 1995-ös 28,7 milliárd forintról, míg a nagyvállalkozásoké 142,9 milliárdra az egy évvel korábbi 90 milliárdról.
D. GY.