Átrendeződés előtt a villamosenergia-piac

Jócskán átrendeződhet jövő év elejétől a magyar villamosenergia-szektor szerkezete, ha az Országgyűlés a lapunk által megismert formájában fogadja el az új villamosenergia-törvény tervezetét. A kormány törvényalkotási menetrendje szerint a javaslatot a tavaszi szezonban fogadná el a parlament, a törvény az elképzelések szerint 2001. január 1-jén lépne hatályba. A szerkezeti átalakuláshoz az vezethet, hogy a gazdasági tárca a korábban tervezettnél élesebb határvonalat húzna a közszolgálati és a versenypiac közé. Ezért nemcsak a monopolhelyzetben levő rendszerirányítót és a távvezeték-hálózatot kell külön társaságba szervezni - ez a korábbi koncepciók szerint is így volt -, hanem a közüzemi piac nagykereskedőjét és a közüzemi szolgáltatókat is - derül ki a lapunk által megismert, tárcaközi egyeztetést is megjárt dokumentumból.
Ennek alapján az MVM Rt.-nek külön társaságban kell működtetnie erőműveit és a versenypiacra irányuló kereskedelmét, valamint közüzemi nagykereskedelmét.
A törvénytervezet alapján a társaság erőmű-portfólióját elegendő lenne csak számvitelileg elkülöníteni a versenypiaci nagykereskedelemtől, ám Tombor Antal, az MVM igazgatója - egyben a független rendszerirányító szervezet miniszteri biztosa - szerint valószínűbb, hogy ezek a vagyonelemek külön társaságban lesznek. A törvénytervezet szerint a szolgáltatóknak szintén külön-külön társaságba kellene szervezniük közüzemi szolgáltatási, versenypiaci kereskedelmi, és az áram elosztását végző körzeti diszpécserszolgálatok tevékenységét.
A villamosenergia-szektor átalakítására korábban hozott kormánykoncepció elegendőnek tartotta az egyes - engedélyhez kötött - tevékenységek számviteli különválasztását. A Magyar Energia Hivatal (MEH) számára könnyebb lenne keresztfinanszírozás tilalmának ellenőrzése, ha önálló jogi személyeket kellene vizsgálnia - mondta korábban lapunknak Kaderják Péter, a MEH főigazgatója (NAPI Gazdaság, 2000. 01. 17., 1-4. oldal), aki nem zárta ki, hogy a szabályozás ebbe az irányba változik.
A Gazdasági Versenyhivatal a puszta számviteli szétválasztásnál jobbnak tartja a jogi szétválasztást, az Országgyűlés gazdasági bizottsága számára készült elemzésében versenyjogi szempontból azonban mind a nagykereskedelmi, mind az importmonopólium megszüntetését látná célszerűnek.
A törvénytervezet egyedi külkereskedelmi engedélyek alapján lehetővé tenné a behozatalt, így az MVM jelenlegi monopóliuma feloldódna, de a piac védelme érdekében korlátokat is állít az áramimport elé. Így például a versenypiacon vásárló - feljogosított - fogyasztók éves fogyasztásuk legalább felét belföldi termelésből kötelesek beszerezni egészen az EU-csatlakozásról szóló törvény kihirdetésének időpontjáig. Ugyanebbe az irányba mutat az a passzus is, hogy a feljogosított fogyasztók számára importált villamos energia nem származhat olyan országból, ahol az illető fogyasztó nem számítana feljogosított fogyasztónak. Ez csak az EU - vagy az EU piacnyitási irányelveit alkalmazó - országokból származó importot tenne lehetővé e fogyasztói kör számára, gyakorlatilag kizárva a magyar piacról az olcsó kelet-európai áramot. A kormány ugyancsak az EU-csatlakozásig akadályozná a nagy vertikális integrációk kialakulását is azzal, hogy meggátolná a többségi, illetve befolyásoló részesedés megszerzését háromnál több villamos energia elosztására vagy közüzemi villamosenergia-szolgáltatásra jogosult táraságban.
DÓZSA GYÖRGY