Tegnapi lapinformáció szerint elkészült az új egészségügyi rendszer koncepciója, az információk azonban csak egy részdokumentumról szólnak, a végleges változat pedig az év folyamán készül el. A lapunk által megkérdezett szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy a rendszer megváltoztatása hosszú időt vesz igénybe; például a tb-ágak szétválasztását tartalmazó törvény 1991-ben született meg, de ténylegesen az egészség- és nyugdíjbiztosítás csak 1993-ban vált külön.
Az egészségügyi vezetés már korábban körvonalazta a rendszer átalakításának koncepcióját, e szerint a most monopolhelyzetben lévő OEP tevékenységét több közfinanszírozású biztosító veszi át, amelyek - egyelőre nem tisztázott - alapvető ellátásokat nyújtanak a biztosítottaknak. Az ellátásra mindenki jogosult lesz és továbbra is kötelező marad a járulékfizetés, amit a biztosítók taglétszáma alapján osztanak fel. A biztosítottak emellett az alapellátás felett kínált kiegészítő biztosítási csomagokat is vásárolhatnak az erre szakosodott biztosítóknál. A rendszer harmadik elemét az üzleti alapon működő biztosítók jelentik. Nem világos egyelőre, hogy az újonnan felálló kötelező biztosítók az induláskor mekkora vagyonnal, milyen infrastruktúrával rendelkezhetnek, illetve amennyiben az OEP vagyona jelentené a biztosítók indulóvagyonának alapját, azt milyen logika szerint osztják fel. A korábbi tapasztalatok szerint ugyanis a járulékbefizetések nem fedezik a biztosító kiadásait.
(NAPI)
**** KERETBEN ****
A gyógyászati segédeszközgyártók arra számítanak, hogy az egészségügyi minisztériummal áprilisig meg tudnak állapodni a különböző termékcsoportok tb-támogatásának differenciált emeléséről. A gyártók addig is termékenként átlagosan 12,5 százalékos áremelésre készülnek februártól. Értesülésünk szerint a gyártók közti egyeztetések során az importőrök 8-24, a hazai, jellemzően kis- és középvállalkozások átlagosan 12-15 százalékos áremelést jeleztek. A 12,5 százalékos emelés fedezete az Egészségbiztosítási Alap gyógyászati segédeszközökre elkülönített kasszájában rendelkezésre áll - a tavaly támogatásra költött 20 milliárd után az idén 22,6 milliárd forintot szántak erre a célra - a minisztérium azonban még nem nyilatkozott a felhasználás módjáról. Elek Erika, a gyógyászati segédeszközöket gyártók egyik érdekképviseletének elnöke is azzal indokolta a lépésüket, hogy nem világos, az egyes termékköröknél mekkora tb-támogatást remélhet a gyártó, mivel nem tisztázottak a támogatás megítélésének alapelvei.
A segédeszközök átlagosan 85 százalékos tb-támogatást élveznek. A magyar piacon érdekelt 50-60 gyártó forgalma tavaly meghaladta a 23 milliárd forintot.