A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tegnap 150 bázisponttal, 12,25 százalékra csökkentette irányadó kéthetes betéti kamatát.
A piacot igencsak meglepte a szokatlanul nagy kamatvágás, az elemzők rövid távon nem számítottak csökkentésre, s középtávon is csak fokozatos kamatmérséklést vártak. A jegybank szerint - a kedvező makrogazdasági adatokon túl - a pénzpiaci hozamok utóbbi időben bekövetkezett csökkenése is indokolja a külföldi kamatszínvonalhoz való közelítést.
A szokásosnál nagyobb kamatvágás az MNB szerint megfelel a gyorsan változó külső körülmények által támasztott követelményeknek. Surányi sajtótájékoztatóján olyan értelemben nyilatkozott, hogy a lépés illeszkedik a jegybank meghirdetett kamatpolitikájába, s az MNB pusztán követte a várakozások - hozamcsökkenésben megjelenő - javulását.
Korszakhatárhoz értünk, vége a piaci bizonytalanságok korának, ezért vissza lehet térni a távol-keleti és az orosz piac válsága előtti szigorszinthez - mondta Surányi.
A kamatcsökkentés szerinte nem vezet a fogyasztás növekedéséhez, mert a lakossági betétek eddig is a piaci hozamszinthez igazodtak, a zömmel rövid betétek kamata változó kamat, a hosszú távú kamatokban pedig továbbra is megfelelő a reálkamatszint. Surányi ugyanakkor megerősítette azt, a lépés indoklásában is szereplő kitételt, hogy ha megtörnek a jelenlegi kedvező tendenciák, akkor az MNB az irányadó kamat emelésével azonnal reagálni fog.
A jegybankelnök cáfolta, hogy a lépést a megváltozott kormányzati politika indokolta volna. Mint mondta, a kormány gazdaságpolitikája nem változott, továbbra is 3,5 százalékos lakossági fogyasztásnövekedést irányoz elő, ami egyfelől ésszerű cél, másfelől nem indokolja a kamatpolitika változását. Surányi kijelentette, hogy a repoállomány alakulása a kamatlépések egyik indikátora, de nem elsődleges fontosságú. Az MNB mindent elkövet annak érdekében, hogy a kamatindukált tőkebeáramlás ne emelkedjen egy bizonyos szint fölé.
Török Attila, a Postabank Értékpapír Rt. vezető közgazdásza szerint korántsem biztos, hogy az MNB jó szívvel hozta meg döntését ekkora mértékű kamatcsökkentésről. A jegybank dönthetett volna úgy is, hogy további sterilizációs költségek árán kötvényt bocsát ki, vagy növeli a forint volatilitását az árfolyamsávon belül. Mindkét lehetőség valószínűleg drága és kevéssé hatékony lett volna, ha folytatódik az elmúlt időszakban történt intenzív külföldi tőkebeáramlás, így az MNB inkább követte az állampapír-másodpiaci hozamok esését.
Több piaci elemző szerint a jegybank kényszerhelyzetére utal az is, hogy a piacot követő kamatmérséklést - vagy kamatmérséklések sorozatát - a múlt év novemberétől kezdve meg lehetett volna lépni, hiszen a makrogazdasági adatok többsége a vártnál kedvezőbben alakult. A radikálisabb véleményt megfogalmazók arra utaltak, hogy a fixnek tekinthető árfolyamrendszerben az MNB nem képes befolyásolni a kamatszintet, aminek oka paradox módon éppen a jegybank hitelessége.
Varga Csaba, a Citibank elemzője szerint szerint ha megvalósul a kormány és a jegybank által hangoztatott 6-7 százalékos átlagos infláció, és az MNB tartani szeretné a jelenlegi reálkamatszintet, akkor van még tere idén további kamatcsökkentéseknek. Az elemző úgy véli, a lakossági megtakarításokra fizetett kamatok előbb-utóbb követik a másodpiaci hozamokat, így könnyen elképzelhető, hogy tovább csökken a megtakarítási kedv, és bővül a fogyasztás. A jegybank becslése szerint a lakossági fogyasztás idén 3,5-4 százalékkal bővül, Varga viszont úgy véli, a növekedési ütem elérheti a 3,8-4,3 százalékot, 8-8,5 százalék éves átlagos infláció és 5-5,2 százalék GDP-bővülés mellett.
DÓZSA GYÖRGY-MÁTÉ DÁNIEL
**** KERETBEN ****
Örülök - kommentálta a kamatcsökkentést Járai Zsigmond. A pénzügyminiszter reményét fejezte ki, hogy a lakossági fogyasztás nem emelkedik a kívánatos szint fölé. A központi költségvetés kamatkiadásaiban nem okoz érdemi csökkenést a gyorsan mérséklődő hozamszint, mert az adósság jelentős része fix kamatozású - mondta Járai, hozzátéve, hogy a büdzsé tervezésekor számítottak a kamatszint csökkenésére, de az év eleji gyors mérséklődés mindenképpen kellemes meglepetés.
Örülök - kommentálta a kamatcsökkentést Járai Zsigmond. A pénzügyminiszter reményét fejezte ki, hogy a lakossági fogyasztás nem emelkedik a kívánatos szint fölé. A központi költségvetés kamatkiadásaiban nem okoz érdemi csökkenést a gyorsan mérséklődő hozamszint, mert az adósság jelentős része fix kamatozású - mondta Járai, hozzátéve, hogy a büdzsé tervezésekor számítottak a kamatszint csökkenésére, de az év eleji gyors mérséklődés mindenképpen kellemes meglepetés.
Az MNB tegnap irányadó, kéthetes betéti kamatán kívül 1,5 százalékponttal csökkentette az overnight aktív repokamatot - évi 14,25 százalékra -, az overnight betéti kamatot - évi 10,25 százalékra -, valamint a keretkiegészítő repokamatot évi 21,5 százalékra. A jegybanki alapkamat szintén 1,5 százalékponttal, évi 13 százalékra mérséklődött.