Szubjektív szempontokat is alkalmaz a Mehib

A D and B kockázati besorolása egy hétfokú skálán, DB 1-től DB 7-ig osztályozza a cégeket, illetve a DB 1-es és a DB 6-os kategóriák között a-d-ig alkategóriákat alkalmaz. Ennek alapján Magyarország besorolása DB 3b, vagyis a közép-kelet-európai térségből egyedül Szlovénia előzi meg. A listát DB 1b-s minősítéssel Dánia, Luxemburg és az Egyesült Államok vezeti, a sort - mint a befektetők számára legkockázatosabb, DB 7-es minősítésű ország - Irak és Albánia zárja.
A Magyar Exporthitel Biztosító Rt. (Mehib) országkockázati minősítése igen hasonló a D and B-éhez - hangzott el Szakács Tibor, a Mehib vezérigazgató-helyettese előadásában. A különbség annyi, hogy a Mehib minősítése - 25-30 százalékos súllyal - úgynevezett szubjektív szempontokat is tartalmaz. Ennek oka, hogy a Mehibnek Magyarország és az exportcélország "speciális" kapcsolatát is figyelembe kell vennie a minősítések során. A D and B a minősítések során négy nagy kérdéskörben vizsgálódik. A politikai kockázatok elemzésekor figyelembe veszik a kormánykoalíció, valamint a helyi önkormányzatok és a rendőrség stabilitását, továbbá a sztrájkok gyakoriságának valószínűségét.
A makroökonómiai helyzet elemzése során tanulmányozzák a GDP növekedését, az infláció alakulását, a megtakarítások és befektetések, valamint az államháztartási deficit szintjét. A kereskedelmi kockázatok elemzésekor a fizetési késedelmek vizsgálata, az exporthitelezés szintje, a befektetési környezet (például adókedvezmény megléte), vállalatvezetési szisztémák alakulása és a bankrendszer fejlettsége tartozik a vizsgált területekhez.
A D and B az elsődleges információforrások (jegybanki, kormányzati források, illetve a tőzsde adatai) mellett másodlagos adatokat (IMF, Világbank) is felhasznál, hírügynökségi forrásokra és saját adatbázisára támaszkodik. Magyarország megítélésekor a GDP reálnövekedését vették figyelembe, bár - mint Robert Cord hozzátette - kérdés, hogy ez 2000 után is fenntartható lesz-e. Pozitívumként értékelték a jegybank erőfeszítéseit az infláció leszorítását illetően, s elemzésük megállapította, hogy a vállalatok szerkezetátalakítása és a privatizáció terén visszafordíthatatlan eredmények történtek.
Ugyanakkor leszögezték, hogy a helyi önkormányzatok még mindig a szükségesnél nagyobb létszámmal dolgoznak. Az alacsonyabb besorolás irányába hatott, hogy az infláció szintje még mindig magas, a fizetési mérleg még éveken keresztül deficites lesz. A tb-önkormányzatok és az egészségügy finanszírozása szintén egy sor kockázatot rejt magában.
G. Á.