Nem várható nagyobb bevétel az importból

- Ön szerint a vámhivatal tavalyi bevételeinek a korábbi évhez mért több mint 55 százalékos emelkedése a gazdaság 5 százalékot meghaladó növekedésén túl mivel magyarázható?
- Valóban elsődlegesen a gazdaság felpörgése áll a bevételeink növekedése mögött. Komoly szerepe volt továbbá az új vámtörvénynek és az annál is frissebb jövedékiadó-törvénynek, amelyek a vámhivatalon belüli döntési folyamatokat gyorsították fel, az ellenőrzési, szankcionálási jogkörét erősítették. A nem jogkövető vállalkozások esetében például élhetünk a korábban szerzett kedvezmények visszavonásával, a tevékenységi engedélyek felfüggesztésével. Ezekkel a szigorításokkal először tavaly találkozhattak a vállalkozások. A tapasztalatok alapján elmondható, hogy még nem vált automatikussá a jogkövető magatartás.
- A működési költségvetésük ránézésre igen szép, több mint 11 százalékos reálérték-növekedést mutat. Ezek szerint a kormány az APEH-hez hasonlóan kiemelten kezeli a vámhivatalt?
- A számok tényleg azt mutatják, hogy majd negye-dével bővülnek idén a működési forrásaink, a tavalyi fejlesztések miatt azonban ez a növekedés objektumonként várhatóan nem éri el az infláció mértékét sem. Okosabbak csak azután leszünk, ha a megyei parancsnokságokkal a pénzek elosztásáról folytatott egyeztetések márciusig lezárulnak.
- A költségvetési előirányzat szerint a VPOP-n átfolyó összes vám- és adótétel növekszik. Az adók esetében ez érthető is, de a vámok fokozatos leépítése mellett teljesíthető a vám- és importbefizetések 134 milliárdos tervezete?
- A vámtételek mérséklése a bevételek csökkenéséhez vezet, amit a forgalom növekedésével lehet ellensúlyozni. Ehhez újabb nemzetközi cégek magyarországi letelepedésére lenne szükség. A fogyasztási és jövedéki adó esetében nem igazán látok okot a bevételek megtorpanására, bár a forgalom alakulása itt is változtathat az eredeti elképzelésen. A forgalom visszaeshet attól is, ha év közben olyan mértékben emelik például a dohányáruk fogyasztási adóját, ami ismét az illegális forgalmazást teszi kedvezőbbé.
- Az ominózus polgári peres ügyben egyelőre nem született ítélet, úgyhogy még korai volna erről bármit is mondani. Az tény, hogy a legtöbb vitás kérdés a vámeljárási jogszabályok értelmezésében van a VPOP és a cégek között.
- Mekkora mértékben tervezik csökkenteni a kintlévőségeiket?
- A tavalyi év végén a tőketartozások 20, a kamatokkal együtt 50 milliárdot értek el. Számításaink szerint a nettó tartozásokból az idén 8 milliárdot tudunk visszaszerezni a költségvetésnek, ezek jelentős része ütemezett törlesztés.
A csőd- és felszámolási eljárások során keletkezett harmincmilliárd forint értékű tartozásnak viszont valószínűleg bottal üthetjük a nyomát, miután a hitelezői listán a VPOP az 5-6. helyet foglalja el.
- Lehet a vámbevételi adatokból az import alakulására következtetni?
- A nominális vámszint nem éri el a 0,4 százalékot, vagyis termékenként átlagosan ekkora arányú vámterheléssel lehet számolni. A vámbevételi adatokból nem lehet például megfejteni azoknak a termékköröknek az importját, amelyek jelentős kereskedelmi értékük mellett 0 százalékos vámkulcs alá tartoznak.
-Mit tett és mennyit költött eddig a VPOP a tagságra való felkészülésre?
- Úgy vélem, előrébb járunk az országos átlagnál. Az eljárási szabályaink 92 százaléka alkalmassá teszi a szervezetet a csatlakozásra. Tavaly felállítottunk egy integrációs irodát, amely kizárólag a csatlakozással összefüggő további feladatokra koncentrál. Pontos összeget nem tudok mondani, de PHARE-forrásból több tízmilliárd forintot költöttünk eddig a határok megerősítésére. A marrakesi egyezmény alapján ugyanis a vámokon kívül más adminisztratív akadályt nem lehet állítani a nemzetközi kereskedelem elé. Bár pontos összeget nem tudok mondani a csatlakozással kapcsolatos további kiadásokról, a miniszterelnök úr minapi nyilatkozata szerint a kormány jelentős forrásokat szán még a határok megerősítésére.
- Sok bírálat éri azt a gyakorlatot, hogy az elkobzott áruk közül a VPOP azokat is megsemmisíti, amelyeket a karitatív szervezeteken keresztül fel lehetne használni. Mekkora értéket képviselnek a megsemmisített áruk?
- Évente mintegy 100 millió forint értékű lefoglalt terméket semmisít meg a vámhivatal, ám ebben az összegben az összes termék, így a dohány, alkohol is szerepel. A márkajelzéssel rendelkező ruházati termékeket gyártókkal tárgyalásokat folytatunk arról, hogy az elkobzott ruházati termékek márkajeleit a VPOP egy karitatív célokra utaló szöveggel felülbélyegezhesse. Ami a lefoglalt áruk újrafelhasználását biztosító jogi hátteret illeti, a szükséges törvénymódosítások előkészítése elkezdődött, de azok elfogadásáig a vámhivatalnak az érvényben lévő paragrafusok szerint kell eljárnia.
BAKA ZOLTÁN