Már a fogyasztás felpörgésével fenyeget a hozamesés

A lakosság megtakarítási hajlandóságának csökkenéséhez, végső soron pedig a fogyasztás felpörgéséhez vezethet az állampapír-piaci hozamok gyors csökkenése, bár a részvény- és az ingatlanpiac likviditáselszívó hatásával is számolni kell. A jegybank mindazonáltal - ha szükségesnek látja - megpróbálja fékezni az elsősorban a külföldi tőkebeáramlás által előidézett további hozamcsökkenést - vélik piaci elemzők. A beavatkozás lehetséges módozatai közötti választás elsősorban azon múlik, minek tulajdonítja az utóbbi hónapok hozamcsökkenését az MNB, és mennyire látja azt tartós tendenciának.
Elemzők szerint a mérséklődés egy részét maga az MNB idézte elő azzal, hogy növekvő szigorral lépett föl az olyan repoügyletekkel szemben, amelyekre a bankok "elfelejtettek" tartalékot képezni. A tartalékképzés legalább 70 bázispont költségnövekedést idézett elő azoknál a bankoknál, amelyek korábban ilyen típusú ügyletekkel operáltak.
Kétségtelenül a hozamcsökkenés irányába hatott az országkockázat csökkenése is, de Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő elemzője szerint mindebben közrejátszott az is, hogy az utóbbi napokban rendkívül sok korábban kibocsátott kincstárjegy és államkötvény járt le, ami bőséges likviditást eredményezett a piacon, bár ez utóbbi hatás átmeneti jellegű, vagyis inkább kivárásra ösztönzi a jegybankot. Duronelly szerint a diszkontkincstárjegyek alacsony hozama nem utolsósorban annak tulajdonítható, hogy a kéthetes betéti kamat nem egyformán elérhető a piaci szereplők számára. A bankok egymás között is alkalmaznak limiteket a repoügyletekben, és nem szívják fel korlátlan mennyiségben a nem banki szereplőknél keletkező likviditást sem. Ezen túl a bankok igyekeznek megtartani likvid állampapírjaikat, így a repoügyletekben leginkább a kevésbé kelendő konszolidációs kötvényeket használják.
Az elérhető hozamok csökkenése miatt a lakossági megtakarítások visszaesésével fenyegető probléma megoldására tegnap többféle lehetőséget is említettek a piaci elemzők, így szóba került MNB-kötvény újbóli piacra dobása, a forintalapú befektetések kockázatát emelő sávszélesítés, sőt, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) jelentős állampapír-kibocsátása is. Az MNB-kötvény mellett szól, hogy forgatható, így könnyebben kiszívhatja a felesleges likviditást a piacról, mint a közvetítők kezén prémiumát elvesztő kéthetes betéti kamat.
A sávszélesítés állandó slágertéma a piacon, de valószínűsége csekély - véli az elemzők többsége. Surányi György jegybankelnök lapunknak adott januári interjújában úgy vélekedett, hogy a sterilizáció költségei minimálisak. Kiemelte ugyanakkor, hogy az esetleges sávszélesítés a nem- kívánatos felértékelődés kockázatát hordozza magában, és ez a belső piaci folyamatoknak nem megfelelő - vagyis túl alacsony - kamatok alkalmazására kényszerítheti az MNB-t.
Végső soron az ÁKK szokásosnál nagyobb állampapír-kibocsátásáról szóló találgatásokat sem tartják valószínűnek az elemzők. Erre régebben volt példa - állítják -, de a korábbi kedvezőtlen tapasztalatok miatt az ÁKK-nál az utóbbi időben inkább a kiszámíthatóságra, semmint monetáris politikai feladatok megoldására törekszenek. Az persze elképzelhető, hogy a szervezet megemeli a kibocsátási összegeket, de csak a kibocsátási tervét érdemben nem befolyásoló mértékben képez magának tartalékot.
D. GY.-M. D.