A múlt héten átlagosan 6 százalékkal drágultak a társadalombiztosítás által nem támogatott és/vagy recept nélkül kapható (OTC) gyógyszerek. Az Egis Gyógyszergyár Rt. az MTI-nek nyilatkozva úgy értékelte a döntést, hogy az általa végrehajtott 5-10 százalékos, éves szinten 180 millió forint bevételtöbbletet hozó drágítás még az első negyedéves eredményeket sem befolyásolja érdemben, mivel az OTC-termékcsoport a belföldi árbevétel mindössze 15-16 százalékát képviseli. Az Egishez hasonlóan az inflációt nevezte meg a döntés indokaként a Richter Gedeon (RG) Gyógyszergyár Rt. A társaság állítása szerint több olyan ipari beszállítóval dolgozik, amelyik az inflációt meghaladó mértékű áremelést érvényesít a gyógyszergyár felé. A Richternél főleg a nagyon alacsony árú szerek drágultak, de ezek közül több termék még az áremelés után sem lesz nyereséges. A cég belföldi árbevételében az OTC-szerek 25 százalékkal részesednek.
A Pfizer amerikai gyógyszergyár magyarországi leányvállalata átlagosan 10,1 százalékkal emelte a tb-támogatásból kimaradó termékeinek árát. A társaság hangsúlyozza, hogy az áremelésnek nem a nyereségnövelés volt a célja, és mivel a támogatott készítmények körében a szűkre szabott gyógyszerkassza júliusban legfeljebb 5 százalékos drágításra nyújt lehetőséget, a Pfizer-termékek átlagos áremelkedése az idén még a 6 százalékot sem éri majd el.
A Pénzügyminisztérium (PM) korábbi vizsgálatai azt mutatták, hogy a hatósági gyógyszerár és az árképzés központi szabályozása több európai országban elfogadott módja a gyógyszerkiadások féken tartásának. A PM szerint nem teljesült az a várakozás, miszerint a nem támogatott készítmények egyensúlyi árát a piac önműködően kialakítja és a vállalatok árdiktáló magatartása ma egyre erőteljesebben növeli a lakossági gyógyszerkiadásokat. A pénzügypolitikai főosztály lapunknak nyilatkozó helyettes vezetője úgy látja, egy ilyen termelékeny, csökkenő átlagköltséggel működő ágazatban nem feltétlenül indokolt a minden termékre kiterjedő, évenkénti áremelés.
T. K. ZS.
