A két év viszonylatában a Suzuki Rt. piaci részesedése nőtt leginkább: az 1997-es 20 százalékról 1998-ban 23,9 százalékra. Az esztergomi gyárban készült autókból - illetve a behozott gépjárművekből - tavalyelőtt 16 040, tavaly pedig 24 834 talált gazdára a magyar piacon. A két év során jelentősen nőtt a japán importautók száma is: 1997-ben 194 Suzukit, tavaly pedig 1034 ilyen autót hoztak be - mondta lapunknak Tihanyi Tamás, a Magyar Suzuki Rt. PR-igazgatója.
A piaci részedés tekintetében a Suzukit az Opel követi, ennél a típusnál nem volt jelentős változás 1998-ban 1997-hez képest: tavalyelőtt 12 950, tavaly pedig 17 214 Opelt adtak el Magyarországon, ami 0,3 százalékos növekedés. A legnagyobb - 3,2 százalékos - piacvesztést a Daewoo könyvelhette el, az 1997-ben eladott 7104 autó után tavaly csak 5869 járművet sikerült értékesíteni ebből a típusból.
A magyar import 75 százaléka a fejlett országokból érkezett, a közép- és kelet-európai országok részaránya 16 százalék, míg a fejlődő országoké 8 százalék volt. A behozatal legnagyobb részét a gépek, gépi berendezések, illetve a feldolgozott termékek tették ki. Az energiahordozók részaránya 7 százalék volt, ami 3 százalékponttal magasabb, mint egy évvel korábban. Az első tíz hónapban a tulajdonosi hitelekkel együtt 1,49 milliárd dollár külföldi működőtőke érkezett az országba.
(NAPI)
**** KERETBEN ****
A tavalyi csaknem 66 ezer darabos magyarországi Suzuki után az idén 68 ezer jármű gyártását tervezik az esztergomi gyárban. Tihanyi Tamás elmondta, hogy az idén folytatódnak a gyárban a tavaly megkezdett fejlesztési munkák annak érdekében, hogy 2000 januárjától elkezdődhessen a Suzuki és a General Motors közös fejlesztésében készülő kisautó gyártása. A cég ennek érdekében - a tavalyi 3 milliárd forint értékű fejlesztés után - az idén 16 milliárd forintot szán ilyen célokra. Mindezek eredményeként jövőre már 50 ezer kisautó készül Esztergomban, miközben folytatódik a Swiftek gyártása is.
A Volkswagen tavaly 1,9 százalékos, a Ford 1,6, a Renault pedig 1,1 százalékos piacvesztést szenvedett el 1997-hez képest, annak ellenére, hogy a Volkswagenből 1997-ben 7752, tavaly pedig 8159 autót értékesítettek. A Fordból 1997-ben 7081, 1998-ban pedig 7595 talált gazdára. A piacvesztés ellenére a Renault-eladások száma is nőtt tavaly, ekkor 5100, 1997-ben pedig 4803 gépjárművet értékesítettek. Az előbbi tendenciával szemben a FIAT jelentősen - 1,7 százalékkal - növelte piaci részesedését: míg 1997-ben 3951 autót sikerült eladnia, tavaly 6962-t.
Az importőrök idén 10-15 százalékos növekedésre számítanak, amit Győző Gábor, az MGE ügyvezető elnöke részben a gazdasági folyamatok lassulásával indokolt. (Ez utóbbi adatok, prognózisok csak az MGE számításaira vonatkoznak, nem tartalmazzák a Suzuki-eladásokat).
A külgazdaság január-novemberben
A forgalom passzívuma 2,5 milliárd dollár
Előzetes adatok szerint január-novemberben 20,1 százalékkal emelkedett a dollárban számolt export, a behozatal értéke pedig 21,6 százalékkal volt magasabb, mint az előző év hasonló időszakában - derül ki a Gazdasági Minisztériumnak az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményéből.
Az export 20,745 milliárd és az import 23,25 milliárd dolláros szintje mellett a külkereskedelmi forgalom passzívuma 2,5 milliárd dollár volt, 661 millió dollárral haladta meg az egy évvel korábbi szintet. Az első tíz hónap végén a deficit 2,281 milliárd dollár volt, 460 millióval több, mint 1997 október végén, azaz a hiány novemberben 219 millióval nőtt, 201 millió dollárral gyorsult. Az export-import olló november végén -0,4 százalékpont volt, ez november végére -1,5 pontra nyílott.
Az export 80 százaléka a fejlett országokba, 3 százaléka a fejlődő országokba, 17 százaléka a közép- és kelet-európai országokba irányult.
{
Egy 1997-es kormányrendelet nyomán át kell alakítani az állami szintű kapcsolatokat képviselő külgazdasági attasék, valamint a kereskedelmi szolgálatok hálózatát, mivel azok nem jelenítik meg kellőképpen az állami érdekeket is szolgáló export- és befektetésösztönzést - mondta Balás Péter, a Gazdasági Minisztérium (GM) helyettes államtitkára tegnapi tájékoztatóján. A korábbi rendelet a kamarákat jelölte ki a kereskedelmi szolgálatok finanszírozására, de az évenkénti 200 millió forintos büdzséjű hálózat csak a kamarák által képviselt cégek kis hányadát érinti.
H. B.