Az államháztartás hiánya 1998-ban a GDP 6,8 százaléka volt, ám a bankkonszolidáció nélkül számított hiány 4,6 százalék lett, 0,3 százalékkal kedvezőbb a tervezettnél - jelentette be csütörtökön Thuma József, a PM helyettes államtitkára. A társadalombiztosítási alapok hiánya 84 milliárd forint lett, a helyi önkormányzatok pedig az előzetes számítások szerint 62 milliárd forint hiánnyal zárták az évet, míg az elkülönített állami pénzalapok a tervezett deficit helyett 6,9 milliárd forint többletet értek el.
A KSH módosította 1998-as GDP becslését. Az új számítás szerint 1998-ban 10 235 milliárd forint volt a bruttó hazai termék, szemben az 1997-es 8541,4 milliárd forinttal. A központi költségvetés nettó adóssága 1998-ban 798,1 milliárd forinttal emelkedve 6168,9 milliárd forint lett, ez a GDP 60,3 száza-léka.
A forinthitelek állománya 585,4 milliárd forinttal emelkedett, míg a devizaadósság 212,7 milliárd forinttal növekedett.
Az év/év infláció januárban várhatóan egyszámjegyű lesz, de a PM szerint valószínűleg lesz az évben néhány hónap, amelyben ismét 10 százalék fölé kerül az éves index. A tervezettnél lényegesen kisebb inflációt a PM mindazonáltal éppúgy kockázati tényezőként tartja számon, mint a folyó fizetési mérleg alakulását, a béremeléseket vagy a növekedés lassulását. Félévkor a tárca ezért átfogó értékelést készít, és ha komolyabb egyensúlytalanságra utaló jelet vél felfedezni, úgy zárolva tartja a központi kiadások 1,9 százalékát.
Thuma József szerint nem várható, hogy a helyi önkormányzatok gazdálkodása 2000-től a kincstári rendbe kerüljön. Reform értékű lépéseket elő lehet készíteni egy év alatt, de a kétharmados törvények módosítása valószerűtlen. Gyökeresen átalakulhat ugyanakkor a költségvetés, annak ellenére, hogy a funkciók szerinti finanszírozás sok helyütt ellenállásba ütközik majd - vélekedett a helyettes államtitkár.
(NAPI)
