Még tavaly novemberben látott napvilágot az 1113/1999. számú kormányhatározat, amely a 2000. évi árintézkedésekkel kapcsolatban leszögezte, hogy a hatósági áras termékeknél és szolgáltatásoknál legfeljebb hatszázalékos áremelés engedélyezhető. Ugyanez a jogszabály rögzítette a kormány azon álláspontját is, hogy a humán gyógyszerek ármegállapításához jelenleg használt, a támogatás alapjául szolgáló ár meghatározását, illetve a tb által nem támogatott készítmények árát teljeskörűen maximált tenderár váltsa fel.
Minderre azért van szükség, mert a gyógyszerek körében bekövetkezett termelőiár-emelések és támogatáscsökkentések tavaly kiugró mértékben járultak hozzá az éves inflációhoz. Fórián Szabó Gergely, a Budapest Alapkezelő Rt. elemzője szerint a júliusi árváltozás önmagában oda vezetett, hogy - a KSH gyógyszerkosarában szereplő 45 készítmény adataiból számítva - a novemberben számított éves infláció 9,7 százalék helyett 10 százalék lett, a decemberi adattal együtt pedig az árszínvonal-emelkedés mintegy 60 bázisponttal haladja majd meg az áremelés nélkül számított értéket.
(A KSH tavaly novemberi kosárkorrekciója nélkül a különbség 70 bázispont lett volna.) Az év végi kormányhatározatra alapozva több minisztérium együttműködésével készül az a javaslat, amellyel a kormány az 1990/LXXXVII. számú ártörvényt szeretné módosítani a gyógyszerárak emelkedésének korlátozása érdekében. Az előterjesztés végleges változatát várhatóan január 31-én fogadja el a kabinet, innentől számítva egy-két napon belül a parlament elé kerül. Az új ártörvény ennek nyomán a legkorábban májusban léphet hatályba - tájékoztatta lapunkat a Pénzügyminisztérium (PM) pénzügy-politikai főosztályának helyettes vezetője. Lukács József cáfolta azokat a lapértesüléseket, hogy a termelői árakat és az import beszerzési árakat az idén egyáltalán nem emelhetik a gyártók, de leszögezte: véget kell vetni annak a gyakorlatnak, hogy évről évre valamennyi termék ára emelkedik.
Az ártárgyalások hatósági áras környezetben sem maradnak el - igaz, létezik olyan elképzelés, hogy a tb szankcionálná azokat a gyártókat, akik a legalacsonyabb európai árnál magasabb árakat próbálnak érvényesíteni. A nagy- és kiskereskedelmi árak központi szabályozása a PM vizsgálatai szerint nem ütközik európai uniós normákkal, ha az intézkedésnek az a célja, hogy megtakarítás keletkezzen a központi költségvetésben.
T. K. ZS.
