Három évvel ezelőtt - a lakosok számához viszonyítva - 42 százalékos volt Magyarországon a csatornázottsági ellátottság, ez mostanra 47-48 százalékra növekedett. Az ideálisnak nevezhető 67-70 százalékos szint elérésére, valamint a szennyvíztisztításra és a szükséges közműpótló beruházásra összességében több mint ezermilliárd forintot kell költeni - mondta lapunknak Hajós Béla, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium (KHVM) helyettes államtitkára. A 67-70 százalékos szintet - bár jelenleg is folynak önkormányzati, központi költségvetési, nemzetközi banki támogatással ilyen beruházások - Magyarország a tervezett 2002-es időpontig nem tudja teljesíteni, e téren tehát átmenti halasztást kér Brüsszeltől.
Magyarországon az ivóvízellátás mennyiségi szempontból megoldott, de a vízminőség terén az unióban alkalmazott szabályok átvételéhez még számos feladatot kell megoldani; ennek költségeit nem kívánta megbecsülni Hajós Béla. Az ivóvízellátás terén másik probléma, hogy túlságosan megnőtt a vízművek száma. Jelenleg 350-400 működik az országban, ami drágítja az ivóvízellátást, a közeljövő feladata tehát ezek integrációja. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében például a korábbi 3 helyett jelenleg 32 vízmű található, így 30-40 százalékkal drágább az ivóvízellátás.
Rendezetlen továbbá a vízdíj megállapítása, ez részben a kétféle - állami és önkormányzati - tulajdonból fakad. A díjak egységesítését is célul tűzi ki a tárca. Az egyik megítélés szerint a vízdíjak alacsonyak, mivel nem tartalmaznak amortizációs költséget, ugyankkor a lakosság szempontjából magasnak számítanak. Ezért a kiugróan magas díjak lefaragására a vízügyi tárca az idén 3,9 milliárd forint támogatást biztosít a vízműveknek, de hosszú távon új díjstruktúra kialakítását tervezi.
Miközben Magyarország igyekszik eleget tenni az unió elvárásainak, folytatja a vízkár-elhárítási munkákat. A teljes körű vízkárelhárításra 2002-ig összességében 60-70 millió eurót kell fordítani, ebből idén 8 milliárd forint áll a tárca rendelkezésére (1 euró=248 forint). A vízkárelhárítás körébe tartozó árvízvédekezésre a 8 milliárdból 2,7 milliárd forint jut, a többit a belvízi, dombvidéki rendszerek és a folyók szabályozására fordítják. Jelenleg a védrendszerek 60 százaléka felel meg az elvárásoknak, 2002-ig a tárca 67 százalékos szintet kíván elérni. A Felső-Tisza vidékén a legfontosabb teendőkre 25-30 milliárd forintot kell költeni.
D. J.
