A BS rekonstrukcióját összeköthetik a Népstadion felújításával

Még nem készült el a szakértői felmérés a BS leégése miatt az ott árusító kereskedőket ért kár mértékéről, de becslések szerint az összesített kárigény tízmillió forintokra rúghat. Ezt a pénzt a felelősöket firtató vizsgálat eredményétől függően akár a BS fenntartójára, a Népstadion és Intézményeire (NSI) is terhelhetik a károsultak. Az ISM ebben az esetben peren kívüli egyezségre törekszik, de a kártérítést a központi költségvetésből fedeznék.
Csoportosítják a károkat
A Budapest Sportcsarnokban keletkezett tűz okáról várhatóan február 26-ra készül el a tűzoltóság szakértői véleménye. Ezt követően kezdődhet a csarnok rekonstrukciója, és a kereskedők kártalanításáról is ezután döntenek. A tűz keletkezésekor zajló karácsonyi vásár négyszázhúsz károsultja (kereskedők és kivitelezők) egy tizenöt fős ad hoc bizottságot állított fel érdekeik képviseletére. Már tárgyaltak az ISM politikai államtitkárával, Szakács Imrével, aki elmondta, hogy ők is a peren kívüli egyezségben látnák a megoldást, azonban a vizsgálat eredményét mindenképpen meg kell várni. Az államtitkár úgy tájékoztatta a kereskedők képviselőit, hogy ha a vizsgálat megállapítja az NSI felelősségét, akkor mindenképpen peren kívüli egyezségre törekednek. Ha az ellenkezője bizonyosodik be (amit azért nehéz elképzelni, mert ha szándékos gyújtogatás történt, akkor is az NSI a felelős, mivel a szerződésben vállalta a csarnok őrzését), akkor Szakács szerint megpróbálnak keretet találni arra, hogy a kereskedőket "valamelyest" kártalanítsák.
A kereskedői választmány alelnöke, Szántó András tájékoztatása szerint a felállított ad hoc bizottság a kárigényeket három csoportban tárja az ISM elé. Egyik a teljes időre kifizetett bérleti díj időarányos része arra a kilenc napra, amikor a tűz miatt már nem árulhattak. Ezt az összeget már megkapták a kereskedők. Nehezíti a helyzetet, hogy a Syma+SD Kft. (amelynek az ügyvezető igazgatója Szántó) kibérelt a Sportcsarnoktól a vásár idejére egy nagyobb területet, amelyet maga adott ki száz kereskedőnek. Így a kilenc napra eső bérleti díjat a kft.-nek kellett kifizetnie az üzlettulajdonosok részére. Ily módon az NSI 62 millió forintot fizetett ki a központi büdzsé terhére a kereskedőknek, a Syma pedig 10 millió forintot. A károk másik kategóriáját a megsemmisült árukészlet jelenti, ám ennek várható mértékéről egyelőre nincs adat, a kereskedőknek jövő hétre kell beadniuk az így keletkezett kár mértékét. A harmadik kategóriát az elmaradt haszon képezi. Szántó hangsúlyozta, hogy a felállított ad hoc bizottság csak a kezdeti tárgyalásokat intézi, a konkrét kárigényekről a kereskedőknek maguknak kell tárgyalniuk. Így várható, hogy ha a károsultak nagyobb részével meg is tud egyezni a minisztérium, lesznek olyanok, akikkel csak per útján lehet megállapodni. Erre leginkább az elmaradt haszon ügyében lehet számítani, hiszen nem mérhető objektíven ez az összeg. Szántó szerint a már évek óta a Sportcsarnokban árusítók helyzete viszonylag könnyebb, hiszen esetükben kiindulási pont lehet az előző évek bevétele.
A Syma Kft. további kárigénnyel lép fel, hiszen ez a társaság adta bérbe a sportcsarnoknak a pavilonokat, amelyeknek nagy része megsemmisült. Ez az összeg mintegy 150 millió forintot tesz ki. Szántó szerint a négyszázhúsz kereskedőből mindössze egynek volt biztosítása. Ez abból is fakad, hogy korábban a biztosítók képviselői megkeresték a kiállítókat, és többükkel meg is állapodtak, de a vásár alatt nagy értékű lopások történtek, így a biztosítótársaságnak sem érte meg az üzlet.
Milyen lesz az új BS?
A Sportcsarnok felújítására három verzió készült. A "legmerészebb" változat szerint 50 milliárd forintos beruházással a BS-sel együtt a Népstadiont is felújítanák, és a munkában orosz vállalkozók is részt vállalnának az orosz államadósság terhére.
Fürjes Balázs, a helyreállítási bizottság ideiglenes vezetője korábban bejelentette, az újjáépítést mindenképpen a nyugat-európai és tengerentúli esettanulmányokra alapozzák: eszerint a leendő BS a legkorszerűbb technológiával készülne, s a sport mellett kulturális feladatokat is ellátna, így az eddiginél sokkal jobb kihasználhatósága révén nagyobb hasznot termelne.
Az első vázlat szerint részben vagy egészben új csarnok épülne, a korábbi BS-nél 10 százalékkal nagyobb méretben. Ez a beruházás mintegy 18 milliárd forintba kerülne. A csarnokon belül kapnának helyet a kereskedelmi funkciókat szolgáló helyiségek. A második verzió alapján az újjáépített Sportcsarnok környezetében különálló épületek adnának otthont az egyéb szórakozási lehetőségeknek. Ez a verzió 23 milliárd forintos beruházást jelentene. A harmadik elképzelés szerint a BS rekonstrukcióját összekötnék a Népstadion felújításával. Dénes Ferenc sportért felelős helyettes államtitkár szerint már a 2004-es labdarúgó Európa-bajnokság kandidálása során kiderült: az ország legnagyobb stadionja nem felel meg a kor követelményeinek, ezért kapcsolnák össze a két aréna átépítését. A magántőke bevonásával együtt közel 50 milliárdba kerülnének a munkálatok.
Az NSI 400 milliót vesztett
Valamennyi tervezet szerint először a BS készülne el, legkésőbb 2001 nyarára. A kormánydöntéstől függően a második alternatívában szereplő egyéb épületek egy évvel később, a Népstadionnal közös építkezések pedig 2004-2005-re fejeződhetnének be.
A BS sorsa április elején dől el véglegesen, ugyanis akkorra készül el az a statikai vizsgálat, amelynek alapján eldöntik, hogy el kell-e bontani a kiégett épületet, vagy marad újrahasznosítható része. A Budapest Sportcsarnok igazgatója szerint a csarnok helyzetéről még nem készülhetett teljes tanulmány, jelenleg is csak a 600-800 négyzetméteres tetőszerkezet kiemelése folyik.
A tervezett események elmaradása miatt a Sportcsarnok éves szinten 400 millió forinttól esik el. Ehhez jön még a kereskedők kártérítési igénye és a már meghirdetett koncertek (Zámbó Jimmy, Charlie, Demjén Ferenc) elmaradása miatt benyújtott kötbérigény.
I. M.