Az Eximbank túljutott az orosz válság hatásán

Az Eximbank 1999-ben a vámszabad területek kivitele nélkül számított export 3-4, a teljes export 1,8 százalékát fedte le, portfóliója számottevően tisztult az előző évhez képest. Kifutóban vannak az orosz, ukrán, FÁK-, valamint jugoszláv kintlevőségek - jelentős részük már le is járt -, ezek nem elhanyagolható részét a tavalyelőtt képzett céltartalék terhére le is írták. A portfólió 83 százaléka kereskedelmi banki refinanszírozási hitel, az ágazatok közül pedig az iparé - ezen belül elsősorban a gépiparé - a legnagyobb arány, súlya tavaly is nőtt. Csökkent a mezőgazdaság finanszírozása, a szolgáltatásoké alacsony szinten stagnál. A refinanszírozási hitelek mellett állami garanciát, illetve a Mehib biztosítását maguk mögött tudó kintlevőségek a portfólió fő elemei. Tavaly a rossz és a kétes kintlevőségek aránya együttesen 4,78 százalék volt, idén elfogynak az ilyen hitelek.
Úgy tűnik, a bank túljutott az orosz válság hatásain: 1998-ban a tervezettet több mint kétszeresen meghaladó céltartalékot kellett képezni a hitelállományra vetítve, tavaly viszont a tervezett 75 százaléka is elég volt. Ezt támasztja alá a mérleg szerint eredmény tavalyi több mint félmilliárd forintos javulása is.
A bank alaptőkéjét tavaly két egyenlő részletben, összesen 1 milliárd forinttal emelte a tulajdonos állam. A tavaszi tőkeemelésből 100 millió forint közvetlenül a jegyzett tőkét gyarapította, a többi, valamint a második "adag" pedig a tőketartalékokat. A bank idén azt tervezi, hogy hitelállományát 16, garanciaállományát pedig 11 százalékkal növeli. Terveik szerint bővítik az eximhitelt - tavaly 5,5 milliárd forint volt, ami 12 milliárd forint exportot támogatott -, a finanszírozott körbe a beszállítókat is megkísérlik bevonni, illetve exportcélú beruházásokhoz is adnak hitelt.
M. CS.