A terméktanács szerint több támogatás kell a brojlercsirkére

Botos Károly úgy vélte, hogy az 1998. első negyedév végén újragondolt szabályozórendszer és a piaci zavarok észlelésekor időben meghozott intézkedések jól szolgálták az ágazat szereplőinek érdekeit. Az elmúlt év első nyolc hónapjában a BTT-tagok körében a felvásárolt vágóbaromfi mennyisége mintegy 20 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakának szintjét. Ez biztosította a növekvő hazai fogyasztói igények maradéktalan kielégítését - az inflációt el nem érő árnövekedés mellett. A lendület azonban szeptembertől fokozatosan megtört, mivel az orosz válság következtében a többi piac is "bedugult" vagy számottevő árcsökkenést szenvedett el.
Mindezek következtében megteltek a hűtőházak, s a túlkínálat hatására a belföldi árak is az önköltség szintjére vagy az alá csökkentek. Az év végi átmenő készletek a baromfi-feldolgozóknál meghaladták a 35 ezer tonnát, ebből mintegy 20 ezer tonnát a csirke tett ki. Ez a mennyiség kétszerese a szokásos üzletmenet és mintegy 410 ezer tonna éves vágóbaromfi-felvásárlás mellett elfogadható készletszintnek, így értékesítése az idei év első felére is áthúzódik, tovább rontva az ágazat helyzetét. Ezt ugyancsak nehezíti, hogy az exportmennyiségben 50 százalékos - értékben kisebb - arányú csirkeexport támogatása idén jelentősen csökken, a Nyugat-Európában kedvelt filézett csirkemell szubvenciója például kilogrammonként 60-ról 25 forintra csökken. Emiatt, valamint az elégtelen termelési támogatás következtében kizárt az export bővülése.
A brojlerhizlalás önköltségét a genetikai alapok mellett a tartási, technológiai feltételek befolyásolják döntően. Ebben sajnos 15-20 éves lemaradások vannak - hívta fel a figyelmet az igazgató. A brojlercsirke 1998. évi önköltsége - üzemi adatok és modellszámítások alapján - kilogrammonként 170,23 forint volt. Az év elején az alacsony felvásárlási árak miatt komoly feszültségek keletkeztek, míg kialakult a 168 Ft/kg felvásárlási ár plusz 7 forint állami támogatás. Így a termelő 175 forintot kaphatott egy kilogramm első osztályú vágócsirkéért, s ezt kilogrammonként 1,5 forint állategészségügyi támogatás egészítette ki.
Az 1999. évi várható önköltség kilogrammonként 177,5 forint, így a felvásárlási árak alakulása és a támogatás összege - a jelenlegi kilátások szerint - alapvetően kedvezőtlen irányban befolyásolja majd a termelési kedvet. Amennyiben ugyanis a feldolgozó kilogrammonként 163 forintot fizet az I. osztályú csirkéért, a 10 forint támogatásból 3 forintot kap, míg a termelő 7 forintot. Ha a feldolgozó ennél kevesebbet - 160, vagy akár 158 forintot - fizet, a 10 forint a termelőt illeti meg. Ilyen alacsony felvásárlási árak esetén azonban még a támogatással együtt sem könyvelheti el a kilogrammonkénti 177 forintot.
L. L.