Az óvatos jegybanki politikát ért támadások ellenére Surányi úgy véli, hogy a jegybanknak továbbra is szigorú, konzervatív monetáris politikát kell folytatnia, amelynek végső célja az árstabilitás biztosítása. Eddig ez a politika gyümölcsözőnek bizonyult: tavaly a bruttó hazai termék (GDP) növekedése várhatóan 5 százalék felett alakult, a fogyasztói árak emelkedésének üteme pedig év végére a januári 18 százalékról mintegy 11 százalékra mérséklődött. A konzervatív politika továbbra is fenntartja a magas reálkamatokat, bár az MNB az infláció csökkenésével párhuzamosan fokozatosan csökkenti kamatait. Az árfolyam-politika szempontjából a jegybankelnök szerint nem időszerű, hogy Magyarország - a lengyelhez hasonló - rugalmasabb rendszerre térjen át. Lengyelországban a zloty plusz-mínusz 12,5 százalékos sávban lebeg, míg a forint sokkal szűkebb, plusz-mínusz 2,25 százalékos sávban mozog. A szűkebb sáv fenntartását Surányi azzal indokolja, hogy a magyar gazdaság nyitottabb a lengyelnél, amelyben az árfolyam nem tölti be a nominális horgony szerepét.
A csúszó árfolyamrendszer eltörlésére akkor kerülhet sor, ha a magyar termelékenység növekedése a hazai és a külföldi infláció különbségével múlja felül az EU-országok termelékenységét. Eszerint a rendszer fennmarad addig, amíg az éves inflációt nem sikerül 2-3 százalékra leszorítani, ez azonban csak a következő évtized közepére várható.
A jegybank elnöke szerint nem szabad elsietni a közös európai valutához való csatlakozást, hisz az eurórendszer bevezetése a Magyarországhoz hasonló gyorsasággal növekvő országok számára nem teszi lehetővé a rugalmas árfolyamrendszerben rejlő versenyképességi előnyök kihasználását. A konvergencia során Magyarország először egy, az ERM-2-höz hasonló rendszerbe lépne be, amely plusz-mínusz 15 százalékos árfolyamsávban engedné ingadozni a forintot.
A csatlakozás után a magyar munkaerő Európai Unión belüli áramlásával kapcsolatban Surányi elmondta, hogy a munkaerő szabad mozgásának korlátozása pozitív lehet az ország számára, hiszen a külföldi befektetők számára az olcsó munkaerő miatt Magyarország továbbra is vonzó befektetési terület maradna. Surányi szerint a természetes munkanélküliségi ráta mértéke flexibilis munkaerőpiac mellett 4-5 százalék körül alakulna, de ha az EU-országokhoz hasonló merev munkaerőpiac alakul ki, ez a ráta a 6-7 százalékhoz van közelebb.
**** KERETBEN ****
Csökken a kötelező tartalékok kamata
A Magyar Nemzeti Bank ez év február 1-jétől egységesen évi 10-ről 9 százalékra csökkenti a forintforrások és devizaforrások után képzett tartalékra a kamatláb mértékét - szerepel a bank közleményében. A kötelező tartalékok kamatainak mérséklése a piaci kamatok csökkenésének következménye. A kamatcsökkenési trendet figyelembe véve a jelenlegi kamatmérséklés a jegybank szerint nem növeli a kötelező tartalékolás okozta jövedelemelvonást. A meghirdetett egyéb jegybanki kamatok nem változnak.