Nem járnak jól a megyei jogú városok

Az adóerőképesség-számítás bevezetése nagy port vert fel 1999-ben, mert számos önkormányzati és pénzügyi szakember vitatta, hogy valós jövedelmi viszonyokat tükröznek a PM adatai. Miközben a megyei jogú városok versenyében jócskán lemaradt Pécs és Békéscsaba 1999-ben egyetlen kiegészítő forint felvételére sem volt jogosult, a gazdagabbnak vélt Szeged, Kecskemét, Debrecen, Kaposvár, Nyíregyháza és Tatabánya 67 és 462 millió forint közötti kiegészítő támogatásban részesült a központi költségvetéstől. Minderre csak az a magyarázat bizonyult elfogadhatónak, hogy a PM számításaiban azok a települések - jelen esetben megyei jogú városok - szerepeltek jól, ahol a lakosság nagy többsége a munkajövedelmek után adózik. Ide tartoznak a közalkalmazottak, a köztisztviselők és azok a munkavállalók, akiket nagyfoglalkoztatóknál státusban alkalmaznak. E három esetben nincs mód a valós jövedelem eltitkolására. A települések adóerőképesség-számításának két "alappillére" a helyi iparűzési adó (hipa) és a személyi jövedelemadó (szja) mértéke.
A hipa és az szja összeadása után kapott összeget osztják vissza a település lélekszámával és amennyiben az így kapott szám nem éri el a 16 ezer 500 forintot, akkor jogosult kiegészítő támogatásra az önkormányzat. Míg 1999-ben 9, addig az idén 11 megyei jogú város kap kiegészítő támogatást. A tavalyiak mellett Péccsel és Békéscsabával egészült ki a plusz forráshoz jutók névsora. A mellékelt táblázatból ugyanakkor kitűnik, hogy a bázisszámok szintjén jelentősen javított tavalyi pozícióján Szeged, Kecskemét, Debrecen, Kaposvár és Nyíregyháza, míg jócskán visszaesett Tatabánya támogatottsága. Ez utóbbi nyilván összefügg azzal is, hogy a tatabányai önkormányzatnak azért kellett 1999 decemberében módosítani költségvetését, mert tavaly 834 millió forint többletbevételre tett szert (NAPI Gazdaság, 1999. december 21., 4. oldal).
Az adóerőképesség-számításokkor befizetésre kötelezték a főváros mellett a megyei jogú városok közül Székesfehérvárt és Dunaújvárost. A megyei jogú városok önkormányzatai idén jelentős mértékben növelni kívánják a helyi iparűzési adóból származó bevételeiket, ami önmagában adóerőképesség-növelő tényező, ám a helyben maradó szja 15-ről 5 százalékra mérséklése érzékenyen érintette a helyhatóságokat. Ezzel függ össze, hogy a megyei jogú városok idén nagyobb számban és nagyobb összegben részesülnek kiegészítő támogatásban. Az összefüggések sorából nem hagyható ki, hogy e városoktól a központi költségvetés több mint 10 milliárd forintot von ki a helyben maradó szja 5 százalékra csökkentésével, és ennek ellentételezéseképpen alig valamivel több mint 1 milliárd forinttal növekedett az ebbe a körbe tartozó városoknak megítélt támogatási keret.
A folyamatokat jól illusztrálja a tetszőlegesen kiválasztott békéscsabai példa. A helyi önkormányzat 1999-ben 671 milliót kasszírozott hipából, az szja helyben maradó összege ugyanebben az évben 537 millió forint volt. Az idén a csabai közgyűlés 885 millióban határozta meg a hipából származó bevételeit, de az szja helyben maradó részének 10 százalékos csökkenése után csupán 208 milliós összeggel számolhat. Mindez oda vezet, hogy a két fő tételből összeálló helyi adóbevétel a tavalyi 1,2 milliárdról 1,06 milliárd forintra esik vissza. Ugyanakkor 44,8 milliós kiegészítést ítéltek meg a békési megyeszékhelynek, ami nem ellensúlyozza a más címen elvont adóforintok hiányát.
BOD PÉTER